A tanulmány felidézi a keresztény vallás előtti ember találkozását a keresztény vallás tanításaival, majd nyomon követi a kereszténység gyengülésének okait, azaz a „természet Istenének” (deizmus) ...reneszánszát a filozófiában és a művészetekben. A keresztény szabadság a felvilágosodás korában még alkotóerő, azonban a vallással szembeni szekularizáció kísérlete is elindul, és két évszázadon át napjainkig bomlasztja a nyugati kultúra organikus szöveteit. A tudomány holtpontra jutott, mert továbbra sincs bizonyítéka az élet eredetére, és nincs válasza az emberi élet „céljára”. Kihalt-e az emberi közösség ösztönös igénye a transzcendens válaszokra? Kiégett és megérett-e a nyugati ember arra, hogy újra Istenben keresse a közösséget építő hitet és célokat? Elbukik-e a következő évtizedekben a szekularizált társadalom kísérlete? Elvesztik-e életképességüket a semleges társadalmak? Milyen lehet a kereszténység tézise és a szekularizáció antitézise nyomán születő 21. századi „szintézis”? Milyen jelek utalnak arra, hogy a nyugati kultúra közösségei megtalálják a keresztény vallás modern vagy posztmodern formáját? Következtetésünk, hogy a szekularizált szabadságeszmény és a politikai ideológiák sem tudtak, és a tudomány sem tudott közösségépítő és közösségmegtartó erővé válni. A vallási hagyomány mint közösségépítő erő és közösségi őskép tartósan nem helyettesíthető. Kétszáz év kétségbeesett útkeresés után a keresztény vallás újjászületése lehet a kiút a nyugati ember válságából. Napjainkban a konzervatív politika, benne a nemzetpolitika és a nemzeti valláspolitika erősödése is ebben a történelmi áramlásban értelmezhető. A konzervativizmus felismeri, hogy a jézusi tanítások, a keresztény istenelv 21. századi üzenetekkel újra felébresztheti az „örök igazságok” hitét, az elveszett Paradicsom keresését, és újra nagy közösségi erővé válhat.
This essay gives voice to pondering the dramatic changes in the Western politics of our era. The crisis of democracy, the spread of populism and the progression of national right-wing ideologies are ...the key headings of the analyses that research the phenomenon of, and deep social and even socio-psychological reasons for, the political reactions of Western societies. It assumes that the increasing anti-political attitude of the Western societies is shaped by two psychological factors: the burnout of Western people (their unhappiness) and Western people’s increasing fear. As for our hypothesis, Western voters’ psychic condition is deteriorating through a synergy of several “traps”. These are (a) the trap of improving well-being (luxury trap), (b) the technological trap and (c) the biological paradox. Western people have reached the psychological tipping point these decades and have been looking for fast, radical and plausible politics. At this point the national political-based, in every sense protectionist, i.e., protective politics promising cultural identity and at the same time individual identity is successful. All these are a comeback to pre-modern political culture where the promises are guaranteed by the leader to make the public happy personally and through his charisma.
A kormányzás közjogi karaktere a rendszerváltás (1990) óta állandóságot mutat, miközben a kormányzati képességek, a szervezet, a működés, a stílus jelentős változásokon mentkeresztül. Magyarország ...Alaptörvénye (2012) fenntartotta a közjogi kontinuitást, amely alapot biztosított a kormány, a végrehajtó hatalom, a kormányzás felértékelődésére a hatalommegosztás rendszerében. A közjogi stabilitás tág kereteket ad a végrehajtó hatalom prezidencializálódásának, egyúttal a kormányzás „perszonifikálódása” és „mediatizációja” számára is. A tanulmány bemutatja a közjogi hagyományok és a kormányzás metamorfózisának sajátos magyar dialektikáját az Alaptörvény utáni évtized (2012–2023) vázlatos áttekintése alapján.
A kormányzati igazgatásban a tisztviselők továbbképzési és előmeneteli vizsgakötelezettségei 2019-től vezetői mérlegelésen alapuló lehetőséggé váltak. A tanulmány tárgya a korábbi szabályozást ...dereguláló és az általános kötelezettségek helyébe lépő decentralizált döntések hatásvizsgálata. A 2019–2021 közötti időszak továbbképzési statisztikái alapján azt vizsgáljuk, hogy a korábbi években kötelezettségként teljesített képzési és vizsgavolumen milyen mértékben változott annak hatására, hogy a tisztviselők által évente teljesítendő képzési és vizsgakövetelmény meghatározása a közigazgatási szervek vezetőinek mérlegelési jogkörébe került. Az elemzés megállapítja, hogy a decentralizáció új rendszerében is közel a korábbi (kötelező) mértékű továbbképzési és vizsgamennyiséget veszik igénybe a közigazgatási szervek. Ennek oka, hogy a továbbképzések 2012 óta tartó minőségfejlesztése elérte azt a nívót, amikor a munkáltatók már jogszabályi kötelezettség nélkül is igénylik a tisztviselők folyamatos képzését (motivációalapú továbbképzés). Következtetésünk szerint egyrészt a kötelezettségalapú továbbképzés motivációalapú továbbképzési rendszerré vált, a tisztviselők tanulása fokozódó mértékben a munkahely ösztönzésén és a saját motiváción alapul. Mindez az egyéni fejlesztések hatékonyságát is javítja, mivel a motiváltabb tanulás magasabb hatásfokú a kötelezettségen alapuló tanulásnál. A tanulmány a legnagyobb magyar felnőttképzési rendszer (közszolgálati továbbképzés) példáján keresztül általánosabb következtetésekre is alapot adhat a centralizált döntési rendszerek decentralizálásának utólagos hatásvizsgálati és elemzési módszertanáról.
Identifying the performance factors of organizations is of utmost importance for labor studies for both empirical and theoretical research. The present study investigates the essential intra- and ...extra-organizational factors in determining the performance of firms using the European Company Survey (ECS) 2019 framework. The evolutionary computation method of genetic algorithm and the machine learning method of Bayesian additive regression trees (BART), are used to model the importance of each of the intra- and extra-organizational factors in identifying the firms' performance as well as employee well-being. The standard metrics are further used to evaluate the accuracy of the proposed method. The mean value of the evaluation metrics for the accuracy of the impact of intra- and extra-organizational factors on firm performance are MAE = 0.225, MSE = 0.065, RMSE = 0.2525, and R2 = 0.9125, and the value of these metrics for the accuracy of the impact of intra- and extra-organizational factors on employee well-being are MAE = 0.18, MSE = 0.0525, RMSE = 0.2275, and R2 = 0.88. The low values of MAE, MSE and RMSE, and the high value of R2, indicate the high level of accuracy of the proposed method. The results revealed that the two variables of work organization and innovation are essential in improving firm performance well-being, and that the variables of collaboration and outsourcing, as well as job complexity and autonomy, have the greatest role in improving firm performance.
A szerzők 2022 őszén, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének megalakulásakor egy kérdőívet állítottak össze a hazai közigazgatási tisztviselők fenntarthatósággal ...kapcsolatos tájékozottsága, az ez alapján kialakult szemléletmódjuk és értékrendjük, illetve a munkakörükön belül és kívül tanúsított környezettudatos magatartásmintáik feltérképezésére. Ugyan a kutatók nem közelítettek prekoncepciókkal a munkához, a cikkben részletesen ismertetett eredmények számos váratlan, pozitív eredményt hoztak. Emellett értékes szempontok fogalmazódtak meg nemcsak a közigazgatásban dolgozók, hanem általában a magyar értelmiségi réteg környezetiszemlélet-formálásának fejlesztésére nézve is.
Köszöntő Norbert, Kis
Pro Publico Bono - Magyar Kozigazgatas,
01/2020
4
Journal Article
Recenzirano
A Pro Publico Bono tudományos folyóirat (és elodlapjainak) több évtizedes története napjainkban új fejezetéhez ért. A folyóirat a nemzetközi láthatóság és elismertség érdekében évente legalább két ...angol nyelvu lapszámmal jelentkezik, és emellett továbbra is évente legalább két magyar nyelvu lapszám jelenik meg.
Az emberiség fejlodésének fenntarthatóságához háromféle értelmi-lelki viszonyulással közelíthetünk: optimizmus, naivitás és pesszimizmus. Van az optimista, aki látja a fenntarthatóság problémáit, ...mégis meggyozodése, hogy a tudomány és a technológiai fejlodés meg fogja hozni a válaszokat. Többnyire cselekvo, aktív és innovatív. Van a naiv, aki nem látja a fenntarthatóság komplex problémáit, talán törekszik a megértésre, talán nem. Látásmódját gyakran a hübrisz, az emberiség jól ismert önteltsége és vaksága uralja. Hiszi, hogy ezek a problémák, ha vannak is, nem annyira komolyak, hogy ne oldódnának meg. Alapvetoen passzív, és nem tartja magát felelosnek és érintettnek. És végül van a pesszimista, aki az optimistával együtt látja a fenntarthatóság komplex problémáit. "Ha valaki azt hiszi, hogy egy véges világban létezhet végtelen növekedés, annak vagy elment az esze, vagy közgazdász." A fejlodést, a növekedést, az emberiség útját korlátozottnak gondolja, és ehhez keresi a továbbélés reális alternatíváit. Kétségei vannak, hogy az emberiség meg tudja-e érteni a változtatás szükségességét és meg tud-e birkózni a jóléti növekedés ökológiai és társadalmi kihívásaival. Inkább aktív, a változást kétségei ellenére szorgalmazza.
PDF
