Witold Gombrowicz arribà a Buenos Aires a bord del vaixell Chrobry el 22 d’agost de 1939. Uns dies després l’Alemanya nazi envaïa Polònia i Gombrowicz decidia quedar-se a l’Argentina, on romandria ...gairebé 24 anys. L’any 1947, després d’haver passat gairebé 10 anys sense escriure pràcticament res, decideix explicar la seva atípica arribada al país i les setmanes que seguiren. Però aquell Trans-Atlantyk ràpidament agafarà una altra destinació i retornarà l’autor cap a la seva terra nativa, convertint-se en una complexa al·legoria sobre la relació entre individu i nació. Per a fer-ho tot més difícil Gombrowicz escull una forma d’expressió literària provinent dels llibres de memòries que escrivien els nobles sàrmates al segle XVII. Tot i que el fil argumental de la novel·la transcorre a l’Argentina, el tema principal acabarà sent Polònia. Tots aquests aspectes fan aquesta obra difícil de traduir a altres llengües i gairebé incomprensible pel lector no-polonès. La primera part d’aquest article intentarà proporcionar algunes claus per a fer Trans-Atlantyk més accessible als lectors estrangers i que puguin arribar al nivell metafòric d’aquesta obra mestra de la literatura polonesa. Després ens concentrarem en l’anàlisi d’algunes traduccions i dels pròlegs introduïts per a guiar els lectors no-polonesos a través d’aquesta anti-epopeia nacional polonesa. A l’últim capítol considerarem Trans-Atlantyk a la llum de les idees de Milan Kundera sobre el destí dels grans artistes provinents de nacions petites exposades al seu assaig Les testaments trahis. Tanquem l’article amb algunes consideracions sobre el pes específic de Gombrowicz a les literatures nacionals polonesa i argentina i entre els millors escriptors de la Literatura universal.
Witold Gombrowicz arribà a Buenos Aires a bord del vaixell Chrobry el 22 d'agost de 1939. Uns dies després l'Alemanya nazi envaïa Polònia i Gombrowicz decidia quedar-se a l'Argentina, on romandria ...gairebé 24 anys. L'any 1947, després d'haver passat gairebé 10 anys sense escriure pràcticament res, decideix explicar la seva atípica arribada al país i les setmanes que seguiren. Però aquell Trans-Atlantyk ràpidament agafarà una altra destinació i retornarà l'autor cap a la seva terra nativa, convertint-se en una complexa al·legoria sobre la relació entre individu i nació. Per a fer-ho tot més difícil Gombrowicz escull una forma d'expressió literària provinent dels llibres de memòries que escrivien els nobles sàrmates al segle XVII. Tot i que el fil argumental de la novel·la transcorre a l'Argentina, el tema principal acabarà sent Polònia. Tots aquests aspectes fan aquesta obra difícil de traduir a altres llengües i gairebé incomprensible pel lector no-polonès. La primera part d'aquest article intentarà proporcionar algunes claus per a fer Trans-Atlantyk més accessible als lectors estrangers i que puguin arribar al nivell metafòric d'aquesta obra mestra de la literatura polonesa. Després ens concentrarem en l'anàlisi d'algunes traduccions i dels pròlegs introduïts per a guiar els lectors no-polonesos a través d'aquesta anti-epopeia nacional polonesa. A l'últim capítol considerarem Trans-Atlantyk a la llum de les idees de Milan Kundera sobre el destí dels grans artistes provinents de nacions petites exposades al seu assaig Les testaments trahis. Tanquem l'article amb algunes consideracions sobre el pes específic de Gombrowicz a les literatures nacionals polonesa i argentina i entre els millors escriptors de la Literatura universal.
Provider: - Institution: - Data provided by Europeana Collections- Pol. text, eng. summary- Tekst pol., streszcz. ang.- All metadata published by Europeana are available free of restriction under the ...Creative Commons CC0 1.0 Universal Public Domain Dedication. However, Europeana requests that you actively acknowledge and give attribution to all metadata sources including Europeana
Provider: - Institution: - Data provided by Europeana Collections- Tartalom ◊ ELSŐ RÉSZ ◊ 1990. szeptember ◊ Első bejegyzés ◊ (Nekifutás) ◊ Második bejegyzés ◊ (Egy demokratikus névmásról) ◊ Harmadik ...bejegyzés ◊ (Kisnemzeti nyomorúságok) ◊ Negyedik bejegyzés ◊ (A pofáncsapottságról) ◊ Ötödik bejegyzés ◊ (A nemzeti forma és az éretlenség) ◊ Hatodik bejegyzés ◊ (A lelkesedésről) ◊ 1990. október ◊ Első bejegyzés ◊ (Mulatságos párbaj) ◊ Második bejegyzés ◊ (Klee körtéi) ◊ Harmadik bejegyzés ◊ (Zsidó ügyek, 1) ◊ 1990. november ◊ Első bejegyzés ◊ (Kudarc) ◊ Második bejegyzés ◊ (A lengyel formáról) ◊ Harmadik bejegyzés ◊ (Európa behozása) ◊ Negyedik bejegyzés ◊ (A hit görcseiről) ◊ 1990. december ◊ Első bejegyzés ◊ (A perfekcionizmusról) ◊ Második bejegyzés ◊ (Partizán hazafiság) ◊ Harmadik bejegyzés ◊ (A halálvágyról) ◊ Negyedik bejegyzés ◊ (Művészsors és emigráció) ◊ 1991. január ◊ Első bejegyzés ◊ (Kié a lelkiismeretem?) ◊ Második bejegyzés ◊ (Zsidó ügyek, 2) ◊ Harmadik bejegyzés ◊ (Elefántcsonttornyok) ◊ Negyedik bejegyzés ◊ (Az embergyűlölői magatartásról) ◊ Ötödik bejegyzés ◊ (Türelmes türelmetlenség) ◊ Hatodik bejegyzés ◊ (Egy hímringyó apropóján) ◊ 1991. február ◊ Első bejegyzés ◊ (G. és a kritikusok) ◊ Második bejegyzés ◊ (Egy történet, magnókazettán) ◊ 1991. március-április ◊ Első bejegyzés ◊ (A kommunizmusról, 1) ◊ Második bejegyzés ◊ (Egy öreg kurd, törökülésben) ◊ Harmadik bejegyzés ◊ (Megnéztem a mestert) ◊ 1991. május ◊ Első bejegyzés ◊ (A hárfa és a hárfás) ◊ Második bejegyzés ◊ (Nemzeti ügyekről) ◊ 1991. június ◊ Első bejegyzés ◊ (A lengyelség végletei) ◊ Második bejegyzés ◊ (Vita a nőkről) ◊ 1991. július ◊ Első bejegyzés ◊ (Szexualitás és erotika) ◊ Második bejegyzés ◊ (Just a little bit) ◊ 1991. augusztus-október ◊ (Első kitérő: Kleist) ◊ Első bejegyzés ◊ Második bejegyzés ◊ MÁSODIK RÉSZ ◊ 1992. április ◊ Első bejegyzés ◊ (Autón George-dzsal) ◊ Második bejegyzés ◊ (Hosszú böjt után) ◊ Harmadik bejegyzés ◊ (A halálról és az istenről) ◊ 1992. május-június ◊ (A kommunizmusról, 2) ◊ 1992. szeptember ◊ Első bejegyzés ◊ (A bosszú szelleme) ◊ Második bejegyzés ◊ (Ismerős történet) ◊ Harmadik bejegyzés ◊ (A költők ellen) ◊ Negyedik bejegyzés ◊ (Két berlini Gombrowicz-anekdota) ◊ 1992. október ◊ Első bejegyzés ◊ (A Ferdydurke filmen) ◊ Második bejegyzés ◊ (Az éretlenségről) ◊ Harmadik bejegyzés ◊ (Én és az éretlenség) ◊ 1992. november ◊ Első bejegyzés ◊ (Godot dilemmája) ◊ Második bejegyzés ◊ (Az asszimilációról) ◊ Harmadik bejegyzés ◊ (Az egyenlő méltóság fikciójáról) ◊ 1992. december ◊ (A halálról és a meghalásról) ◊ 1993. január ◊ Első bejegyzés ◊ (Aschenbach és Gombrowicz) ◊ Második bejegyzés ◊ (Törvénytelen vágyak dicsérete) ◊ Harmadik bejegyzés ◊ (Hódolat bűntudat nélkül) ◊ 1993. február ◊ Első bejegyzés ◊ (Első személyben) ◊ Második bejegyzés ◊ (Roby és a jugoszlávok) ◊ Harmadik bejegyzés ◊ (Egy pincér bal keze) ◊ Negyedik bejegyzés ◊ (G. a hajón) ◊ Ötödik bejegyzés ◊ (Találkozás a hajón) ◊ Hatodik bejegyzés ◊ (Hova visz a hajó?) ◊ 1993. március ◊ Első bejegyzés ◊ Második bejegyzés ◊ Harmadik bejegyzés ◊ (Tudomány és művészet) ◊ Negyedik bejegyzés ◊ (A kritikai szemléletről) ◊ Ötödik bejegyzés ◊ (Iszlám tragédia) ◊ Hatodik bejegyzés ◊ (Egy novella és nyersanyaga) ◊ Hetedik bejegyzés ◊ (Az ateisták ördögéről) ◊ Nyolcadik bejegyzés ◊ (Az egyed mint absztrakció) ◊ Kilencedik bejegyzés ◊ (A tömegről) ◊ 1993. április ◊ Első bejegyzés ◊ (A rabul ejtett értelemről) ◊ Második bejegyzés ◊ (Az utolsó fogás) ◊ Harmadik bejegyzés ◊ (Irodalmi nyavalyák) ◊ Negyedik bejegyzés ◊ (Egy nagyon távoli asszociáció) ◊ 1993. május ◊ Első bejegyzés ◊ (A tréfamesterségről) ◊ Második bejegyzés ◊ (Posztmodern vita) ◊ Harmadik bejegyzés ◊ Negyedik bejegyzés ◊ (Az áthidalhatatlan szakadék) ◊ Ötödik bejegyzés ◊ (A hatodik széken) ◊ 1993. június ◊ Első bejegyzés ◊ (Ulro országa) ◊ Második bejegyzés ◊ (Milosz és Gombrowicz) ◊ 1993. december-1994. február ◊ (Második kitérő: Bunuel) ◊ Első bejegyzés ◊ Második bejegyzés ◊ Harmadik bejegyzés ◊ Negyedik bejegyzés ◊ Ötödik bejegyzés ◊ Hatodik bejegyzés ◊ 1993. szeptember ◊ Első bejegyzés ◊ (Ismét a hajón) ◊ Második bejegyzés ◊ ("A valóság az, ami ellenáll") ◊ Harmadik bejegyzés ◊ (Dante ellen) ◊ Negyedik bejegyzés ◊ (Tegnap még élt)- Ismertető Witold Gombrowicz évtizedeken át vezetett egy sajátos intellektuális naplót. A lengyel írónak ezt a művét, melynek magyar kiadása még várat magára, a század egyik legjelentősebb könyvei között tartják számon. Eörsi István 1990-től mintegy négy éven át - itthon, berlini, amerikai utazások és irodalmi munkálkodások közepette - szinte beleköltözött ebbe a műbe, és e naplóját írta meg. A különös ötlet remek írói keret a szerző szellemes, intellektuális, ízig-vérig értelmiségi "önfeldolgozásához". Gondolkodásmódjukban sok rokon, párhuzamos vonás van, de talán még több a termékeny ellentmondás és feszültség: az arisztokrata származású, emigrációban élő lengyel író gondolatai mellé a zsidó származású, a liberális értékek, a szociális érzékenység mellett elkötelezett magyar szerző gondolatai, önvallomásai kerülnek. Minden bejegyzés valamiféle Gombrowicz-kalauzul szolgál, bő fordításidézetekkel, de hozzájuk kapcsolódnak az olvasás közben asszociált témák, Eörsi saját világlátásának, élettapasztalatainak kifejtését nyújtó passzusok a lengyel és magyar társadalomfejlődés rokon és eltérő torzulásai, a racionalizmus, a transzcendenciát elutasító álláspont és az ezzel kapcsolatos élettapasztalatok, a nemzeti érzés tagadása és vállalása Gombrowicznál és Eörsinél. Az elmúlt négy év szellemi, társadalmi vitáihoz szól hozzá ez a könyv kendőzetlenül, nemegyszer éles formában. Eörsi költői, gondolkodói példaképei - Heine, Brecht és Lukács György - adnak útmutatást egy következetesen vállalt világszemlélet és írói magatartás elvrendszerének kifejtéséhez. Érdeklődése néha eltávolodik a lengyel író anyagától, és "kitérőként" Kleist és Bunuel életművével tanulmányszerű betétekben foglalkozik. A napló forma kötetlensége, nyitottsága novellisztikus elemeket, gondolatfutamokat, tanulmányszerű egységeket egyaránt magába fogad, lehetőséget adva arra, hogy informatív és provokatív megférjen benne, továbbá, hogy a politizáló, a filozofáló és az írói "én" többféle beállításban nyilatkozzék meg. Forrás: Új Könyvek adatbázisa, 1994-2000 szerk.: Könyvtári Intézet http://www.ki.oszk.hu/szervezeti-gyio.html#uk- javított változat- All metadata published by Europeana are available free of restriction under the Creative Commons CC0 1.0 Universal Public Domain Dedication. However, Europeana requests that you actively acknowledge and give attribution to all metadata sources including Europeana
Provider: - Institution: - Data provided by Europeana Collections- Streszcz. ang.- All metadata published by Europeana are available free of restriction under the Creative Commons CC0 1.0 Universal ...Public Domain Dedication. However, Europeana requests that you actively acknowledge and give attribution to all metadata sources including Europeana
Provider: - Institution: - Data provided by Europeana Collections- Tekst pol., streszcz. ang.- Tekst pol., streszcz. ang.- All metadata published by Europeana are available free of restriction under ...the Creative Commons CC0 1.0 Universal Public Domain Dedication. However, Europeana requests that you actively acknowledge and give attribution to all metadata sources including Europeana
Provider: - Institution: - Data provided by Europeana Collections- Tekst pol., streszcz. ang.- Tekst pol., streszcz. ang.- All metadata published by Europeana are available free of restriction under ...the Creative Commons CC0 1.0 Universal Public Domain Dedication. However, Europeana requests that you actively acknowledge and give attribution to all metadata sources including Europeana
Provider: - Institution: - Data provided by Europeana Collections- Tekst pol., streszcz. ang.- Tekst pol., streszcz. ang.- All metadata published by Europeana are available free of restriction under ...the Creative Commons CC0 1.0 Universal Public Domain Dedication. However, Europeana requests that you actively acknowledge and give attribution to all metadata sources including Europeana
Provider: - Institution: - Data provided by Europeana Collections- Bibliogr.- Streszcz. ang.- All metadata published by Europeana are available free of restriction under the Creative Commons CC0 1.0 ...Universal Public Domain Dedication. However, Europeana requests that you actively acknowledge and give attribution to all metadata sources including Europeana
Provider: - Institution: - Data provided by Europeana Collections- Tekst pol., streszcz. ang.- Tekst pol., streszcz. ang.- All metadata published by Europeana are available free of restriction under ...the Creative Commons CC0 1.0 Universal Public Domain Dedication. However, Europeana requests that you actively acknowledge and give attribution to all metadata sources including Europeana
