2000/4 Mr. MiKy Kovács András; Kovács Mihály András; Jakab M. Zoltán ... Web Resource
Contents ĕ I. Introduction and II. The two main stages of the projection ĕ Az II.1. Forecast of external demand - II.2. export forecast is' III’. Assessment of the prediction capability of competing ...models - III.1. Comparison of external demand forecasts ĕ III.2. Comparison of export forecasts ĕ - IV. Conclusions - References - Appendices
Tartalom ◊ I. Bevezetés ◊ II. Az előrejelzés két fő szakasza ◊ II.1. A külső kereslet előrejelzése ◊ II.2. az export előrejelzése ◊ III. A versengő modellek előrejelző képességének értékelése ◊ III.1. A külső kereslet előrejelzéseinek összehasonlítása ◊ III.2. Az export előrejelzéseinek összehasonlítása ◊ IV. Következtetések ◊ Hivatkozások ◊ Függelékek
Összefoglalás A dolgozatban az áruexport volumen előrejelzésének körében végzett kutatásaink eredményeit ismertetjük. A prognózisokhoz egy kétlépcsős módszert dolgoztunk ki. Első lépésben az export-konjunktúra szempontjából releváns külső keresletet jeleztük előre, majd a legjobbnak ítélt prognózist használtuk fel az export előrejelzéséhez a második lépésben. Az előrejelzések készítéséhez számos ökonometriai technikát használtunk. Ezeket két szempont szerint teszteltük statisztikailag. Összehasonlítottuk a különböző előrejelzések pontosságát és stabilitását. A módszerek értékeléséhez kiindulópontként az ARIMA modellt használtuk. Eredményeink szerint a külső kereslet esetében sikerült az ARIMA modellnél mindkét kritérium tekintetében szignifikánsan jobb előrejelzést készíteni. Az export esetében azonban az ARIMÁ-nál egyértelműen jobb eredményt csak a stabilitás szempontjából kaptunk. Mivel a két szempont alapján a különféle módszerek közötti választás nem volt egyértelmű, ezért egy olyan konszenzusos előrejelzést számítottunk, amely a különböző prognózisok súlyozott átlaga, ahol a súlyok a pontatlansággal és az instabilitással inverz kapcsolatban voltak.
Tartalom ◊ I. Bevezetés ◊ II. Az előrejelzés két fő szakasza ◊ II.1. A külső kereslet előrejelzése ◊ II.2. az export előrejelzése ◊ III. A versengő modellek előrejelző képességének értékelése ◊ III.1. A külső kereslet előrejelzéseinek összehasonlítása ◊ III.2. Az export előrejelzéseinek összehasonlítása ◊ IV. Következtetések ◊ Hivatkozások ◊ Függelékek
Összefoglalás A dolgozatban az áruexport volumen előrejelzésének körében végzett kutatásaink eredményeit ismertetjük. A prognózisokhoz egy kétlépcsős módszert dolgoztunk ki. Első lépésben az export-konjunktúra szempontjából releváns külső keresletet jeleztük előre, majd a legjobbnak ítélt prognózist használtuk fel az export előrejelzéséhez a második lépésben. Az előrejelzések készítéséhez számos ökonometriai technikát használtunk. Ezeket két szempont szerint teszteltük statisztikailag. Összehasonlítottuk a különböző előrejelzések pontosságát és stabilitását. A módszerek értékeléséhez kiindulópontként az ARIMA modellt használtuk. Eredményeink szerint a külső kereslet esetében sikerült az ARIMA modellnél mindkét kritérium tekintetében szignifikánsan jobb előrejelzést készíteni. Az export esetében azonban az ARIMÁ-nál egyértelműen jobb eredményt csak a stabilitás szempontjából kaptunk. Mivel a két szempont alapján a különféle módszerek közötti választás nem volt egyértelmű, ezért egy olyan konszenzusos előrejelzést számítottunk, amely a különböző prognózisok súlyozott átlaga, ahol a súlyok a pontatlansággal és az instabilitással inverz kapcsolatban voltak.
Este artigo contribui para o entendimento da causalidade entre crédito bancário e atividade econômica na Região Metropolitana de São Paulo (RMSP). Questões têm sido levantadas quanto à direção da ...causalidade, à Granger, prevalecente em economias nacionais, e uma ênfase local ainda não contemplada na literatura é dada aqui. Analisa-se a relação entre diferentes modalidades de crédito bancário e um indicador de atividade econômica na RMSP entre janeiro de 1992 e dezembro de 2003, com um modelo de Vetores Auto-regressivos bivariado tendo detectado uma causalidade bidirecional.
Internationella marknader kollapsar ofta under finanskrisen. Under exempelvis den japanska bankkrisen på 1990-talet så drog sig japanska banker och företag tillbaka från de internationella finans- ...och varumarknaderna. Den finanskris som började i USA under sommaren 2007 var inte på något sätt annorlunda. Den åtföljdes av en kollaps i den globala handeln, en minskning av brutto kapitalflöden, en omkastning av kapitalflöden från avancerade ekonomier till s k tillväxtmarknader och en minskning av den internationella bankutlåningen. Samtidigt är det ännu outforskat huruvida denna kollaps i de internationella kapitalflödet speglar att det skett en ökning av internationella hinder till följd av finansiell protektionism, förmögenhetseffekten som gör att
investerare allokerar en mindre andel av sin portfölj till utländska tillgångar, eller snarare en portföljallokering mot inhemska tillgångar, vilket speglaren starkare preferens för geografiskt närliggande investeringar i osäkra tider. Vi saknar likaså kunskap om i vilken utsträckning dessa förändringar i marknadens segmentering har en effekt på lokala tillgångspriser och ökar de lokala tillgångarnas exponering mot systematiska riskfaktorer.
L’immobilier joue un rôle majeur dans les cycles économiques par plusieurs canaux : le premier est celui de l’investissement résidentiel, le deuxième est celui d’un accélérateur financier, dans ...lequel la hausse des prix de l’immobilier accroît l’endettement des ménages dont il est le collatéral. Enfin le troisième canal est celui de l’effet richesse. À partir de données exploitant les comptes nationaux, les comptes de patrimoine et les données détaillées sur la consommation, nous explorons ces trois canaux pour les pays de l’OCDE. Nous mettons en évidence que le premier canal est très différencié selon les pays tandis que les effets de la hausse des prix les affectent tous. L’effet richesse est quant à lui bien présent dans les phases de bulles rationnelles. Classification JEL : E32, G21, R21.
This paper presents a business cycle model capturing the stylized features of housing-market boom-bust cycles in developed countries. The model implies that over-optimism of mortgage borrowers ...generates housing-market boom-bust cycles, if mortgage borrowers are credit-constrained and savers do not share their optimism. This result holds without price stickiness. If price stickiness is introduced into the model, then the model replicates a low policy interest rate during a housing boom as an endogenous reaction to a low inflation rate, given a Taylor rule. Thus, monetary easing observed during housing booms are consistent with the presence of over-optimism causing boom-bust cycles.
Cet article se propose d’établir une description du cycle économique en Tunisie - cycle classique (cycle d’affaires) etcycle en déviation (cycle de croissance) - et une caractérisation de ses ...principales régularités. Les résultats obtenusmontrent que (i) Les phases de contraction du cycle classique sont très hétérogènes et sont expliquées par les chocsexternes (ii) Les chocs d’offre, indépendants des chocs de demande, dominent la variabilité conjoncturelle de l’activitééconomique (iii) Les régularités empiriques du cycle de croissance sont, dans l’ensemble, différentes de celles observéesau Maroc et en Jordanie (iv) Il existe une faible synchronisation entre le cycle de croissance tunisien et les cyclesjordanien et marocain, résultat d’une forte composante idiosynchratique et d’un poids faible des chocs communs.
RésuméCet article étudie l’influence des activités bancaires et des frictions financières dans le cadre d’un modèle de la nouvelle macroéconomie keynésienne. Ce cadre est comparé à deux modèles ...alternatifs déjà proposés par la littérature : le modèle canonique de la nouvelle synthèse néoclassique (Woodford 2003) et le modèle de Goodfriend et McCallum 2007. Les fonctions de réaction simulées à la suite d’un choc technologique montrent que l’introduction de facteurs bancaires n’a pas d’influence significative sur la réaction de variables macroéconomiques à des innovations technologiques. Par contre, en cas de choc financier, les effets apparaissent significativement plus importants que dans les modèles existants. Les simulations effectuées permettent de répliquer des phénomènes économiques d’une amplitude comparable à ceux observés dans le cadre américain lors de la crise financière de 2008.
RésuméL’actualité économique récente est venue souligner avec force que les cycles économiques n’étaient pas morts. Dans cet article, nous mettons en évidence l’intérêt pour les conjoncturistes d’une ...datation des cycles, nous proposons une typologie des différents cycles considérés dans l’analyse empirique conjoncturelle, puis nous présentons quelques résultats récents relatifs à la datation des points de retournement en zone euro.
Dans cet article, nous analysons la récession actuelle à l’aune de 50 années d’observation dans 34 pays de l’OCDE. Ces données historiques nous permettent d’établir les caractéristiques (longueur, ...profondeur, etc...) d’une récession médiane, mais aussi la distribution de ces caractéristiques sur l’ensemble des récessions observées. La récession actuelle apparaît exceptionnelle en durée et en profondeur. C’est également celle qui touche simultanément le plus de pays. Nous analysons ensuite les caractéristiques des récessions concernant les évolutions de la consommation, de l’investissement, des dépenses publiques, des exportations et des importations, mais aussi en décomposant le PIB en 7 branches d’activité. La récession actuelle est essentiellement tirée par l’investissement ; la consommation se maintient en France et dans une moindre mesure en Allemagne. Sectoriellement, le secteur manufacturier est fortement touché en France et sa contraction est très rapide. La gravité de la récession dans le secteur de la construction ne devient exceptionnelle que sur la dernière année.
Tartalom ◊ Bevezetés ◊ Az adatok ◊ Az adatok stacionaritása és a trendszűrés ◊ A feldolgozóipari termelés és a konjunktúra-indikátorok közötti ◊ kapcsolat elemzése ◊ A modellépítési keret ◊ A ...modellek becslése ◊ Az előrejelzési eredmények értékelése ◊ Összefoglalás és a további kutatás irányai ◊ Hivatkozások ◊ FÜGGELÉK A ◊ FÜGGELÉK B
Összefoglaló Tanulmányunk célja a vállalati konjunktúra felmérésekből nyerhető információk elemzése és annak eldöntése, hogy vajon használhatók-e a bizalmi indikátorok a feldolgozóipari termelés rövid távú előrejelzésére. A konjunktúra felmérések és a feldolgozóipari termelés közötti kapcsolatot a konjunktúra felmérésekben szereplő egyedi kérdések szintjén vizsgáljuk. Az egyes bizalmi indikátorok előrejelzési képességét a különböző rugalmasságú eljárásokkal felépített (főkomponens alapú, illetve "rekurzívan legjobb illeszkedésű") modellekben teszteljük. A modelleket előrejelzési hibájuk alapján rangsoroljuk. Fő megállapításunk, hogy bár a vállalati bizalmi indexek bevonása számottevően növeli előrejelzéseink pontosságát, de ez a hatás csak viszonylag rövid - egy negyedéves - időtávon érvényesül. A konjunktúra mutatók előrejelzési célra tehát csak korlátozott mértékben, inkább "ténybecslés" (nowcast) szemléletben használhatók.
Tartalom ◊ Bevezetés ◊ Az adatok ◊ Az adatok stacionaritása és a trendszűrés ◊ A feldolgozóipari termelés és a konjunktúra-indikátorok közötti ◊ kapcsolat elemzése ◊ A modellépítési keret ◊ A modellek becslése ◊ Az előrejelzési eredmények értékelése ◊ Összefoglalás és a további kutatás irányai ◊ Hivatkozások ◊ FÜGGELÉK A ◊ FÜGGELÉK B
Összefoglaló Tanulmányunk célja a vállalati konjunktúra felmérésekből nyerhető információk elemzése és annak eldöntése, hogy vajon használhatók-e a bizalmi indikátorok a feldolgozóipari termelés rövid távú előrejelzésére. A konjunktúra felmérések és a feldolgozóipari termelés közötti kapcsolatot a konjunktúra felmérésekben szereplő egyedi kérdések szintjén vizsgáljuk. Az egyes bizalmi indikátorok előrejelzési képességét a különböző rugalmasságú eljárásokkal felépített (főkomponens alapú, illetve "rekurzívan legjobb illeszkedésű") modellekben teszteljük. A modelleket előrejelzési hibájuk alapján rangsoroljuk. Fő megállapításunk, hogy bár a vállalati bizalmi indexek bevonása számottevően növeli előrejelzéseink pontosságát, de ez a hatás csak viszonylag rövid - egy negyedéves - időtávon érvényesül. A konjunktúra mutatók előrejelzési célra tehát csak korlátozott mértékben, inkább "ténybecslés" (nowcast) szemléletben használhatók.
PDF
