Az utolsó tatárdúlást követően 1717 és1733 között épült fel, gróf Csáky Imre esztergomi kanonok, váradi püspöki működése alatt. A templom tornya 1790-ben készült el. Az 1960-as években a román ...kommunista hatalom le akarta rombolni, de a város magyarsága és az apátplébános, Ópalotai János élő láncot alkotva éjjel-nappal védték a templomot, dacolva a román titkosszolgálat fenyegetéseivel. Végül lerombolni nem merték ugyan, de sok embert hosszú börtönévekre ítéltek, vagy plébánosát elhelyezték. Évtizedekig Dászkál István volt a plébánosa, majd a premontrei rend prépostja Budai Márton székesegyházi kanonok. (Forrás: Wikipédia)
A szigligeti vár kútjának díszítése. A Balaton-felvidéken, Szigliget falu mellett, a Balaton egykori szigetét képező vulkanikus hegy kúpján emelkedik a szigligeti vár. Legkorábbi részei a kettős ...torony között építtetett palotaszárny és az azokat övező kőfalak voltak - ezeket a pannonhalmi bencések építették 1260-1262 között. Ez annyira megtetszett IV. Béla királyunknak, hogy 1262-ben cserével megszerezte magának. A királyi vár felügyeletét a Pok nemzetséghez tartozó Móriczhidai család látta el. 1441-ben I. Ulászló Némai Kolos Jeromosnak adományozta a várat, de 1445-ben már az Újlakiak kezében volt, és a családnál maradt 1521-ig. 1531-ben az akkoriban éppen Habsburg Ferdinánd királyt pártoló enyingi Török Bálint kapott rá adománylevelet, ezért parancsára Martonfalvay Imre deák vonult fel ostromára nagyobb sereggel. A felsővárral szembeni sziklára húzatta fel ostromágyúit, aminek láttán a megrémült őrség első szóra feladta posztját. Imre deák átépíttette és kibővíttette a várat; 1531-40 között írt naplójában több adat maradt fenn az ostromról illetve az építkezésről. A Balaton vidékén rohamosan előrenyomuló török hódítókkal szemben Szigliget is részévé vált a végvárrendszernek. A Lengyel nemesi család, birtoklása idején leghíresebb várkapitánya, Magyar Bálint parancsolt benne. A 16. században már elavult várnak számított, mivel nem esett bele a fontosabb hadjáratok útvonalába, elmaradt a korszerűsítése is. A korabeli krónikákat fellapozva tudjuk, hogy a somogyi partot uraló pogányok sokszor áteveztek hajóikkal, hogy kirabolják a keresztény falvakat. Ellenük emelték a part menti magaslatra az ,,Óvárt", ami a régészeti kutatások szerint a magyar naszádosok bázisa volt: innen figyelhették az ellenséges hajókat. Mint oly sok, hegycsúcson emelkedő középkori várét, Szigliget végzetét is egy villámcsapás okozta, ami felrobbantotta az egyik toronyban őrzött puskaport, és a tűzben leégtek a vár épületei. Az elszegényedett Lengyel família már nem állíttatta helyre, inkább a völgyben elterülő faluban emelt kúriát. A török hódoltság utá a vár elvesztette harcászati jelentőségét. 1702-ben I. Lipót más várakkal együtt ezt is leromboltatta, a Rákóczi-szabadságharc idején már használhatatlan volt. A köveket a környék lakossága építkezéseihez használta. 1913-ban, 1953-ban és 1965-66-ban megerősítették a falakat. (Forrás: Wikipédia)
Segė lankinė laiptelinė, V tipo. Segė didelė, plokščia, išlieta kaip ažūrinė plokštelė su stačiakampėmis kiaurymėmis. Vienas viršutinis kampas nulūžęs. išlikusi viena viršutinė šoninė ataugėlė. Tarp ...kiaurymių buvęs snapelis taip pat nulūžęs. Kitoje pusėje likusi adatos tvirtinimo vieta ir užsegimo užkaba. Adata neišlikusi.
Aaptinėje dalyje buvęs J. Žiogo įrašas pieštuku „96 III“.
Radimo aplinkybės nežinomos.
Pasaginė segė nedidelė, apskrita. Lankelis apvalaus skersinio pjūvio, vienodo sorio per visą ilgį. Galai suploti ir susukti į cilindrą. Adata nulūžusi, išlikusi išplotoji apie lankelį apvyniota dalis.
Ybl Miklós romantikus tervei nyomán gróf Károlyi István építtette 1845 és 1855 között. A templomot Blaas Károly olajképei és szekkói díszítik, a falak Gibler díszítőfestő munkáját dícsérik. Barokk ...hangzású orgonáját a híres salzburgi mester, Ludovicus Moser alkotta.
Bizalmam az ősi erényben (Budapest, Clark Ádám tér, várfal) - Ferenc József királyi jelmondata. Latin eredetije: Virtuti confido (bízom az erényben). Ebben a formában a király 1867-es megkoronázása ...alkalmából vert emlékpénzre került rá, míg a magyar változat később több pénzérmén is felbukkan. Az ún. középcímer közepén ennek a pajzsa szerepelt, fölötte a korona, körülötte a társországok címerei: Dalmácia, Horvátország, Szlavónia, Erdély, Bosznia, Fiume.
