Ottlik Géza író, műfordító, József Attila-díjas (1981), Kossuth-díjas (1985), Szép Ernő-díjas (1988), Örkény-díjas (1990). Középiskolai tanulmányait a kőszegi Hunyadi Mátyás katonai alreáliskolában ...kezdte, Budapesten folytatta a Bocskai István katonai főreáliskolában. Itt érettségizett 1930-ban. A budapesti tudományegyetem természettudományi karán matematika-fizika szakon Fejér Lipót tanítványaként szerzett abszolutóriumot. Első elbeszélése (Egyedül) a Napkeleten jelent meg 1931-ben. Dolgozott a Magyar Rádió irodalmi osztályán. A Rádió irodalmi rovatáról tanulmánya jelent meg: Magyar Rádió vagy Európai Rádió. Egy műsorszóró terve (Magy. Szemle, 1935. m. sz.). Rendszeresen 1939-től írt novellákat, könyv- és színikritikákat a Nyugatban, a Tükörben, az Ezüstkorban, a Magyar Csillagban. Fordításában tűzte műsorra 1937-ben a Nemzeti Színház O'Neill Amerikai Elektra c. drámáját. 1945-1946-ban rövid ideig a Magyar Rádió dramaturgja volt. Huszonöt év magyar irodalma címmel húsz előadásból álló sorozata hangzott el a rádióban. Írásai az Új Idők, a Magyarok, a Válasz és az Újhold c. folyóiratokban jelentek meg, megszüntetésük után a Vigilia közölte cikkeit. Angol, amerikai, német, francia írók regényeit fordította magyarra. 1960 őszén kitűnő fordításaiért az angol kormány meghívására Londonban volt tanulmányúton. 1957-től több kiadásban jelentek meg novellái, esszéi, kisregényei. A Hajnali háztetők c. kisregényéből játékfilm készült (1988). A magyar prózairodalom egyik legjelentősebb személyisége volt. Nevét századunk magyar és világirodalmában az Iskola a határon c. regénye örökítette meg. A regény rádióváltozata a Kossuth Rádióban sorozatban hangzott el 1992. ápr.-tól. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)
This paper deals with a novel by the 20th century Hungarian author, Géza Ottlik entitled Buda. It takes this work as an example of the way cities get fictionalised in contemporary fiction. The novel ...presents interconnected stories (personal memories, historical episodes and urban legends) all linked to the author’s birthplace, Buda, Hungary, narrated by a quasi-autobiographical voice. The fundamental claim of the paper is that civility and heroism (two, seemingly contradictory values) are both extremely important values in the self-perception of the writer’s alter ego. Through his rebellious kind of civility Ottlik’s self-referential hero, BB is able to counterbalance the historical drama of World War II. In this fictional world, both the author and his hero rebels against overheated and passion ridden politics, preserving the tone and overtone of an urbane and civil Hungary. The paper recalls some of the key episodes in this respect (like when his hero is caught between the two parties of the war), as well as analysing its ironic tone and some of its further key concepts, including friendship, elegance and civil manners. It presents the author and his self-referential fictional hero as mirroring each other, this way establishing (self-fashioning) the legendary figure of Ottlik in post-war Hungary, the paradigm “burgher” of Hungarian civil society.
