The article is an effort to relate biography, the history of an individual, and sociography, the history of a society. The focus is on the deeper aspects of both; on personality in the case of the ...individual and cosmology or deeper structure for the society. Eight models of the phases of human personality, and eight models of the phases or stages of social deep structure are then presented, with efforts to use the personal models on society and the social models on personality. The article is an exercise in the possible isomorphism between the two. The cyclical theories which applied to societies were found particularly useful in modeling individual life-cycles; the linear theories less so because they "condemn" the individual to a definite final state of affairs.
The book by Reinhard MÜLLER deals with the well-known study "Marienthal: The Sociography of an Unemployed Community" by Marie JAHODA, Paul F. LAZARSFELD, and Hans ZEISEL (1933, 1971). The author ...presents interesting socio-historical details about the study itself as well as about the community and factory. More than half of the book is dedicated to the development of the workers' settlement of Marienthal, starting with the founding of the village and then the textile factory. The author describes historical events, important people' and developments in the community. Also additional informationportraits and memoriesabout the well-known study is presented. The book not only enables a deeper insight into the classical study and the settlement of Marienthal, it also illustrates (Austrian) history by way of a community and a study.
Székely bánja Bözödi György; György BBöd Web Resource
Odprti dostop
Tartalom ◊ Előszó ◊ A Székelyföld kapujában ◊ Földre írt mult ◊ Rava és boltja ◊ A lélek ◊ Elfelejtett történelem ◊ A bűnös utópia ◊ Zsellérek, földönlakók, jobbágyok ◊ A "három nemzet"-nek nincs egy ...érdeke ◊ Lázadások vezér nélkül ◊ A kétkulacsos nép ◊ Segesvár, gyászos emlék ◊ A híres farsang ◊ Föld nélkül ◊ A szabadság palástja ◊ Siculicidium ◊ Vesztett ügy ◊ 1848 ◊ Kisgazdák pusztulása ◊ Új törvény, régi gyakorlat ◊ Arányosítás ◊ Tagosítás ◊ A pénz ◊ Szétszóródás ◊ A népesség csökkenése ◊ Székelyek a Regátban ◊ Munkásviszonyok itthon ◊ Elmaradottság ◊ Mentési kísérletek ◊ A nagy változás ◊ Földreform ◊ Hitelélet ◊ Földkérdés, termelés ◊ Népesedés ◊ Szellemi élet ◊ Marosszék ◊ Település ◊ A nép ◊ Gazdálkodás, ipar ◊ Két példa ◊ Pusztuló vidékek ◊ A Kisküküllő völgye ◊ A Dózsák faluja ◊ A vagyon árnyékában ◊ Udvarhely megye ◊ Mai helyzet ◊ Sóvidék ◊ "Fekete tyúk árnyéka" ◊ Felekezeti szövetkezet ◊ Székelykeresztúr ◊ A Firtos alatt ◊ Nyikómente ◊ A haldokló anyaváros ◊ Szövetkezet ◊ Népművészet, népköltészet ◊ Csík megye ◊ Helyzetkép ◊ A két város ◊ Népnevelés ◊ Proletár falu ◊ Háromszék ◊ Helyzetkép ◊ Vidékek ◊ Próbálkozások
Fülszöveg A "Székely támad - székely bánja" véres emlékű, tragikus mondást társadalomtudományi feldolgozásban adja a szerző az előadás megrázó erejével és a szépirodalmi színvonal legmagasabb fokát éri el. A székely nép életének tudományos összefoglalása és izgalmas regénye ez a könyv, mely a legrégibb kortól mindmáig elénk vetíti az egész székely sorsot. Ma, amikor a székely sors és vele Erdély nagy magyar kérdése egész Európa érdeklődésének homlokterében áll, nem adhatunk a magyarolvasóközönség kezébe időszerűbb munkát, mint ezt a lírával és tudással megírt hatalmas művet.
A székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtárának (Ref. kollégiumi gyűjtemény) állományából.
Contents ĕ - Premise of Székelyalom in the gate of the Székelyalom written on Earth mult ĕ Rava and its vault ĕ alom A soul ĕ Forgotten History of the sinful utopia ĕ Zsellér, land residents, serfs ĕ The three nations have no interest in “three nations” without rulers "- The two-key people without leader alom esalom, grieved memorial without the famous farsang alom alom Without the freedom, the stage of freedom, Valom ĕ, 1848 New Farmers' Destruction
From the stock of the HaA RezA Museum Scientific Library (Ref. dorm collection) in SzékelyA A.
Tartalom ◊ Előszó ◊ A Székelyföld kapujában ◊ Földre írt mult ◊ Rava és boltja ◊ A lélek ◊ Elfelejtett történelem ◊ A bűnös utópia ◊ Zsellérek, földönlakók, jobbágyok ◊ A "három nemzet"-nek nincs egy érdeke ◊ Lázadások vezér nélkül ◊ A kétkulacsos nép ◊ Segesvár, gyászos emlék ◊ A híres farsang ◊ Föld nélkül ◊ A szabadság palástja ◊ Siculicidium ◊ Vesztett ügy ◊ 1848 ◊ Kisgazdák pusztulása ◊ Új törvény, régi gyakorlat ◊ Arányosítás ◊ Tagosítás ◊ A pénz ◊ Szétszóródás ◊ A népesség csökkenése ◊ Székelyek a Regátban ◊ Munkásviszonyok itthon ◊ Elmaradottság ◊ Mentési kísérletek ◊ A nagy változás ◊ Földreform ◊ Hitelélet ◊ Földkérdés, termelés ◊ Népesedés ◊ Szellemi élet ◊ Marosszék ◊ Település ◊ A nép ◊ Gazdálkodás, ipar ◊ Két példa ◊ Pusztuló vidékek ◊ A Kisküküllő völgye ◊ A Dózsák faluja ◊ A vagyon árnyékában ◊ Udvarhely megye ◊ Mai helyzet ◊ Sóvidék ◊ "Fekete tyúk árnyéka" ◊ Felekezeti szövetkezet ◊ Székelykeresztúr ◊ A Firtos alatt ◊ Nyikómente ◊ A haldokló anyaváros ◊ Szövetkezet ◊ Népművészet, népköltészet ◊ Csík megye ◊ Helyzetkép ◊ A két város ◊ Népnevelés ◊ Proletár falu ◊ Háromszék ◊ Helyzetkép ◊ Vidékek ◊ Próbálkozások
Fülszöveg A "Székely támad - székely bánja" véres emlékű, tragikus mondást társadalomtudományi feldolgozásban adja a szerző az előadás megrázó erejével és a szépirodalmi színvonal legmagasabb fokát éri el. A székely nép életének tudományos összefoglalása és izgalmas regénye ez a könyv, mely a legrégibb kortól mindmáig elénk vetíti az egész székely sorsot. Ma, amikor a székely sors és vele Erdély nagy magyar kérdése egész Európa érdeklődésének homlokterében áll, nem adhatunk a magyarolvasóközönség kezébe időszerűbb munkát, mint ezt a lírával és tudással megírt hatalmas művet.
A székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtárának (Ref. kollégiumi gyűjtemény) állományából.
MEK FÜLSZÖVEG ◊ CÍMLAP ◊ Kamarás István ◊ Értéktérkép ◊ TARTALOM, FÜLSZÖVEG ◊ Tartalom ◊ I. A LÁMPA FONTOSABB, MINT AZ ÚT ◊ Hétfő, kedd, szerda, csütörtök ◊ Egy májusi hétvége 1979-ben ◊ Nevek, ...címek, témák ◊ Szemet szúró apróságok ◊ Közművelődést razzia ◊ Olvasástérkép ◊ Olvasólesben a könyvesboltban ◊ Oázis a futóhomokon ◊ Első próba: megjelenik az álolvasó ◊ Második próba: mit olvasnak a B-betűsök? ◊ Harmadik próba: megszólítjuk az olvasót ◊ Negyedik próba: meghallgatjuk a kérdéseket ◊ Ötödik próba: mi a véleménye a könyvtárról a városban élő értelmiségieknek? ◊ Hatodik próba: a közművelődés szakemberei a könyvtárról ◊ Hetedik próba: Felméry Bandi is elmondja véleményét ◊ Hazakísérjük az olvasót ◊ Szembesítés ◊ Közművelődési "anyagok" felülnézetből ◊ Egység és együttműködés? ◊ Események ◊ Munkahelyi művelődés egyrészt és másrészt ◊ Munkásművelődés és számmisztika ◊ "Munkásolvasó" az üzemi könyvtárban ◊ Szemelgetés egy "üzemi anyagból" ◊ Cultura vagy pofók? ◊ Miért apadt el a Forrás, és mitől buzog a könyvtár? ◊ Vádlottak padján a könyvtárcentrikus könyvtár ◊ "Nemzetközi tudósok" és "utcaelőadók" Kisssvárosban ◊ Gyermek-közművelődés gyermekcipőben? ◊ Jó mozi-e a Kiváló Filmszínház? ◊ Városi igények, falusi állapotok ◊ Volt egyszer egy kezdeményezés... ◊ A "Rezgő Galéria" a Szilády Gimnáziumban ◊ Múzeumkerti Esték ◊ Amatőrök ◊ Kisssvárosi tisztelendők ◊ Összkép innennézetből ◊ Kisssvárosiak önkörükben ◊ Kit érdekel Kisssvárosban a "honnan-hová"? ◊ Vannak öreg szamarak, és vannak fiatal szamarak is ◊ Ki fújja meg a fűzfasípot? ◊ Makarenko kicsapatva ◊ A választottak ◊ Óhajok, sóhajok, javaslatok, tervek, utópiák ◊ II. MIRE VÁR MALOMVÁR? ◊ Reformvár helyett Malomvár ◊ Előhang három szólamban ◊ Malomvári kronológia ◊ A márványpalotában ◊ Gyógyír gyógyszerészektől ◊ Reformóvó óvónők ◊ Hegyháti Pisti levele Mr Bookbirdnek ◊ Mit bír ki a tanerő? ◊ Nevelési értekezlet "középiskolás fokon" ◊ Malomvári pedagógusszínkép ◊ A malomvári művelődésügy kormánykerekénél ◊ Tokba bújt és kibújt pedagógusok ◊ Egy felvilágosodott párttag a szpáhibirtokról ◊ Hegyháti Pisti második levele Mr Bookbirdnek ◊ Kit ér el, és kit ragad meg a százkarú közművelődés? ◊ Félremegy a vita ◊ Egy rendhagyó malomvári ◊ Egy kultúrmarkotányos és egy népnevelő ◊ Könyvkereskedők és könyvterjesztők ◊ A helytörténész jó cselekedetei ◊ Az ünnepségszervező szomorkodik ◊ Ideológiai harc, de mi ellen? ◊ Gondolatok Reformvárról és Malomvárról a könyvtárban ◊ Hegyháti Pisti harmadik levele Mr Bookbirdnek ◊ Engedik-e működni a révkalauzt? ◊ Peremhelyzetű emberszelídítők ◊ Egy műszaki értelmiségi ◊ M. Hegyháti Pisti negyedik levele Mr Bookbirdnek ◊ A malomvári "eszmevárban" ◊ Mit tanácsolnak a tanácson? ◊ A jelentés ◊ M. Hegyháti Pisti ötödik levele Mr Bookbirdnek ◊ Fülszöveg ◊ Kamarás István, az ismert szociológus-szociográfus író könyve két önálló, ◊ lényegileg mégis egybetartozó tanulmányt tartalmaz. Nemcsak a kutatás ◊ tárgya (két, mintegy harmincezer fős magyar város a kutatási terep), ◊ nemcsak a kutató stáb összeszokott magja (a szerző és Mr Bookbird, ◊ UNESCO-diplomata) köti össze a két írást, hanem azok kultúrszociológiai, ◊ művelődésszociológiai, olvasásszociológiai irányultsága. A kutatók a helyi ◊ közművelődési viszonyok elemzését tűzték ki célul, vizsgálatukat igen ◊ változatos módszerekkel, a teljességre törekedve végzik: a könyvesbolt, ◊ a könyvtárak forgalmát elemzik, az olvasók otthoni környezetét, ◊ könyvállományát veszik szemügyre, a művelődési intézmények, iskolák ◊ működését ismertetik, értékelik, és sok-sok beszélgetésen vesznek részt: ◊ meginterjúvolják a két kisváros párt-, állami és népfrontvezetőit, ◊ papságát, értelmiségi csoportjait, érdekes, figyelemre méltó embereit. ◊ Az Értéktérkép azonban túl is mutat a művelődésszociológia problematikáján. ◊ A hetvenes évek végi, nyolcvanas évek eleji vizsgálatok, interjúk, ◊ beszélgetések már felfedik azt a kirobbanni készülő válságot, azt a ◊ vajúdást, értékvesztést és értékkeresést, amely igazából a nyolcvanas évek ◊ végén tört (törhetett) hazánkban felszínre, és amely gazdasági, társadalmi ◊ struktúrák, hatalmi viszonyok újragondolását teszi (tenné) szükségessé, ◊ elkerülhetetlenné. A tegnapról, a közelmúltról van szó a könyvben, arról az ◊ időről, amikor még a "jók a határozatok, csak a társadalom rosszul hajtja ◊ végre őket" jelszavai helyettesítik az újragondolást; a pluralizmus bűnös, ◊ büntetendő eszmének számít, a "válság" szót nem lehet használni, de a ◊ társadalom már mind nyersebben dobja felszínre a krízis jeleit. ◊ A hosszú, alapos vizsgálat eredményeit tartalmazó könyv mindvégig elegáns, ◊ érdekes, jó stílusban íródott, a sorjázó tényeket, adatokat, interjúkat ◊ különösen a második részben élénkíti, színesíti szellemes humor és irónia.
MEK FÜLSZÖVEG CÍMLAP Kamarás István Értéktérkép TARTALOM, FÜLSZÖVEG Tartalom I. A LÁMPA FONTOSABB, MINT AZ ÚT Hétfő, kedd, szerda, csütörtök Egy májusi hétvége 1979-ben Nevek, címek, témák Szemet szúró apróságok Közművelődést razzia Olvasástérkép Olvasólesben a könyvesboltban Oázis a futóhomokon Első próba: megjelenik az álolvasó Második próba: mit olvasnak a B-betűsök? Harmadik próba: megszólítjuk az olvasót Negyedik próba: meghallgatjuk a kérdéseket Ötödik próba: mi a véleménye a könyvtárról a városban élő értelmiségieknek? Hatodik próba: a közművelődés szakemberei a könyvtárról Hetedik próba: Felméry Bandi is elmondja véleményét Hazakísérjük az olvasót Szembesítés Közművelődési "anyagok" felülnézetből Egység és együttműködés? Események Munkahelyi művelődés egyrészt és másrészt Munkásművelődés és számmisztika "Munkásolvasó" az üzemi könyvtárban Szemelgetés egy "üzemi anyagból" Cultura vagy pofók? Miért apadt el a Forrás, és mitől buzog a könyvtár? Vádlottak padján a könyvtárcentrikus könyvtár "Nemzetközi tudósok" és "utcaelőadók" Kisssvárosban Gyermek-közművelődés gyermekcipőben? Jó mozi-e a Kiváló Filmszínház? Városi igények, falusi állapotok Volt egyszer egy kezdeményezés... A "Rezgő Galéria" a Szilády Gimnáziumban Múzeumkerti Esték Amatőrök Kisssvárosi tisztelendők Összkép innennézetből Kisssvárosiak önkörükben Kit érdekel Kisssvárosban a "honnan-hová"? Vannak öreg szamarak, és vannak fiatal szamarak is Ki fújja meg a fűzfasípot? Makarenko kicsapatva A választottak Óhajok, sóhajok, javaslatok, tervek, utópiák II. MIRE VÁR MALOMVÁR? Reformvár helyett Malomvár Előhang három szólamban Malomvári kronológia A márványpalotában Gyógyír gyógyszerészektől Reformóvó óvónők Hegyháti Pisti levele Mr Bookbirdnek Mit bír ki a tanerő? Nevelési értekezlet "középiskolás fokon" Malomvári pedagógusszínkép A malomvári művelődésügy kormánykerekénél Tokba bújt és kibújt pedagógusok Egy felvilágosodott párttag a szpáhibirtokról Hegyháti Pisti második levele Mr Bookbirdnek Kit ér el, és kit ragad meg a százkarú közművelődés? Félremegy a vita Egy rendhagyó malomvári Egy kultúrmarkotányos és egy népnevelő Könyvkereskedők és könyvterjesztők A helytörténész jó cselekedetei Az ünnepségszervező szomorkodik Ideológiai harc, de mi ellen? Gondolatok Reformvárról és Malomvárról a könyvtárban Hegyháti Pisti harmadik levele Mr Bookbirdnek Engedik-e működni a révkalauzt? Peremhelyzetű emberszelídítők Egy műszaki értelmiségi M. Hegyháti Pisti negyedik levele Mr Bookbirdnek A malomvári "eszmevárban" Mit tanácsolnak a tanácson? A jelentés M. Hegyháti Pisti ötödik levele Mr Bookbirdnek Fülszöveg Kamarás István, az ismert szociológus-szociográfus író könyve két önálló, lényegileg mégis egybetartozó tanulmányt tartalmaz. Nemcsak a kutatás tárgya (két, mintegy harmincezer fős magyar város a kutatási terep), nemcsak a kutató stáb összeszokott magja (a szerző és Mr Bookbird, UNESCO-diplomata) köti össze a két írást, hanem azok kultúrszociológiai, művelődésszociológiai, olvasásszociológiai irányultsága. A kutatók a helyi közművelődési viszonyok elemzését tűzték ki célul, vizsgálatukat igen változatos módszerekkel, a teljességre törekedve végzik: a könyvesbolt, a könyvtárak forgalmát elemzik, az olvasók otthoni környezetét, könyvállományát veszik szemügyre, a művelődési intézmények, iskolák működését ismertetik, értékelik, és sok-sok beszélgetésen vesznek részt: meginterjúvolják a két kisváros párt-, állami és népfrontvezetőit, papságát, értelmiségi csoportjait, érdekes, figyelemre méltó embereit. Az Értéktérkép azonban túl is mutat a művelődésszociológia problematikáján. A hetvenes évek végi, nyolcvanas évek eleji vizsgálatok, interjúk, beszélgetések már felfedik azt a kirobbanni készülő válságot, azt a vajúdást, értékvesztést és értékkeresést, amely igazából a nyolcvanas évek végén tört (törhetett) hazánkban felszínre, és amely gazdasági, társadalmi struktúrák, hatalmi viszonyok újragondolását teszi (tenné) szükségessé, elkerülhetetlenné. A tegnapról, a közelmúltról van szó a könyvben, arról az időről, amikor még a "jók a határozatok, csak a társadalom rosszul hajtja végre őket" jelszavai helyettesítik az újragondolást; a pluralizmus bűnös, büntetendő eszmének számít, a "válság" szót nem lehet használni, de a társadalom már mind nyersebben dobja felszínre a krízis jeleit. A hosszú, alapos vizsgálat eredményeit tartalmazó könyv mindvégig elegáns, érdekes, jó stílusban íródott, a sorjázó tényeket, adatokat, interjúkat különösen a második részben élénkíti, színesíti szellemes humor és irónia.
MEK FÜLSZÖVEG ◊ CÍMLAP ◊ Kamarás István ◊ Értéktérkép ◊ TARTALOM, FÜLSZÖVEG ◊ Tartalom ◊ I. A LÁMPA FONTOSABB, MINT AZ ÚT ◊ Hétfő, kedd, szerda, csütörtök ◊ Egy májusi hétvége 1979-ben ◊ Nevek, címek, témák ◊ Szemet szúró apróságok ◊ Közművelődést razzia ◊ Olvasástérkép ◊ Olvasólesben a könyvesboltban ◊ Oázis a futóhomokon ◊ Első próba: megjelenik az álolvasó ◊ Második próba: mit olvasnak a B-betűsök? ◊ Harmadik próba: megszólítjuk az olvasót ◊ Negyedik próba: meghallgatjuk a kérdéseket ◊ Ötödik próba: mi a véleménye a könyvtárról a városban élő értelmiségieknek? ◊ Hatodik próba: a közművelődés szakemberei a könyvtárról ◊ Hetedik próba: Felméry Bandi is elmondja véleményét ◊ Hazakísérjük az olvasót ◊
Contents ĕ - Premise I/Boxing page, machine side ĕ DBK Coking Ltd. ◊ SzénSz◊ ◊ ◊ SzénSzSzötató ◊ Szén◊ ◊ ◊ Sző◊ ◊ ◊ ◊ Szén◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ Kemence◊ ◊ ◊ Kemence◊ ◊ ◊ ◊ ◊ Kettes block ◊ ◊ ◊ Block ◊ ◊ ◊ ◊ ...ro◊ ◊ ◊ SzSzSzSzSzSz◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊/◊ ◊ ◊ ◊ adó factory unit Vagon◊ b◊ ó a ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ SzSzSzSzSzSzSz◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ Pácoló ◊ Melegchain preface to György Buday, dated in Budapest in February 1936. Radiator
Tartalom ◊ Előszó ◊ I / Kokszoldal, gépoldal ◊ A DBK kokszoló Kft. ◊ Szénelőkészítő ◊ Szénbuktatók ◊ Szalagátadók ◊ Központi irányító ◊ Zárt szénraktár ◊ Irodaépület ◊ Adagoló bunkersor ◊ Széntorony ◊ Kemenceüzem ◊ Kettes blokk ◊ Hármas blokk ◊ Egyes blokk ◊ Tető ◊ Gépoldal ◊ Kokszoldal ◊ Rámpa ◊ Váltóház ◊ II / Vasoldal, salakoldal ◊ A nagyolvasztó gyáregység ◊ Vagonbuktató ◊ A bukó alja ◊ Transzferkörzet, érctér ◊ Elegyépület ◊ Tömörítő ◊ Kilences szint ◊ Hetes szint ◊ Hatos szint ◊ Ötös szint ◊ Négyes szint ◊ Hármas szint ◊ Kettes szint ◊ Egyes szint ◊ Gyáregységiroda ◊ Masszaház ◊ Felső bunkersor ◊ Koksz-szalagház ◊ Alsó bunkersor ◊ Kohó ◊ Műszerház ◊ Galéria ◊ Csarnok, pódium ◊ Törzs ◊ Salakfeldolgozó ◊ Kérgezővágány ◊ Habosítóvágány ◊ Salakosztályozó ◊ Darupálya ◊ Üstfalazó ◊ III / Buga kontra bramma ◊ Az acélmű ◊ Konverter ◊ Adagolócsarnok ◊ Nyersvaskeverő ◊ Elegytér ◊ Pódium ◊ Műszakos iroda, olvasztármelegedő ◊ Vezérlőház ◊ Darupálya ◊ Öntőcsarnok ◊ Szerelőpad ◊ Argonozó ◊ FAM ◊ Öntőtorony ◊ Pódium ◊ Öntőszint ◊ 1 PU ◊ Vágószint ◊ Nullszint ◊ Brammatér ◊ IV / Citius, altius, fortius ◊ A meleghengermű ◊ Mélykemencecsarnok ◊ Bugacsiszoló ◊ Kemenceüzem ◊ P-4A ◊ P-4 ◊ Műszerház ◊ P-1 ◊ Hengersorüzem ◊ Előnyújtó ◊ Készsor ◊ P-5 ◊ Hengercsiszoló ◊ Selejtvágó ◊ Tekercselő ◊ Darupálya ◊ Üzemiroda ◊ Kikészítőüzem ◊ Lefejtő-daraboló sor ◊ Tekercskikészítő ◊ V / Eurázsia ◊ A DWA hideghengermű Kft. ◊ Pácoló ◊ Meleglánc ◊ Bevezetőbódé ◊ Olló ◊ Hegesztő ◊ Hurokgödör ◊ Kádsor ◊ Regeneráló ◊ Elvezető ◊ Csévélő ◊ Mérlegház ◊ Hengersorüzem ◊ 1700-as irányváltó ◊ Hőkezelő üzem ◊ Csapágyoló ◊ Simító ◊ Kikészítőüzem ◊ Nagydaraboló ◊ Kenőpince ◊ VI / Falanszter ◊ A DLA lemezalakító Kft. ◊ Spirál ◊ Profil ◊ Radiátor
Fülszöveg Vasműt, pontosabban annak esszenciáját, nagykohót először bélyegen láttam, még kisfiú koromban. A nagykohó ma is megvan, bár azóta néhányszor átépítették. A por is ugyanolyan vörösesbarna körülötte, ahogy az 1953-ban kibocsátott "Épületek II." sorozat hetvenfilléres bélyegének alapszínéből sejthető. Innen nézve negyven év alatt semmi sem változott, de máshol, más kapuk, más kerítések felől az egykori vasműsök alig ismernének rá gyárterületükre. Nem csoda, évekkel a rendszerváltás után vagyunk, a Dunai Vasműt már DUNAFERR RT.-nek hívják, és a városnyi gyárat járva a kontraszt valóban lenyűgöző. Új, impozáns gyárcsarnokok, szupermodern gépek és berendezések állnak szemben a régiekkel. Mindez szakavatott kalauzok segítségével könnyen, gyorsan, egy-két nap alatt áttekinthető. Hogy mégis két éven át (1996-97) ingáztam Budapest és Dunaújváros között, annak tízezer oka volt. Az a tízezer ember, aki ott dolgozik. A munkások arca keserű Janus-arc, akár előre-, akár hátranéz. Engem ez a különös, ismeretlen, ám mára majdhogynem érdekte-len arc vonzott. Melósok százait igyekszem bemutatni természetes környezetükben, a kokszolókemence tetején, a blokkok tövében, a bukók alján és a bakdaruk kosarában, a szalaghidak tornyaiban, a bunkersorokon, a pajzs-, kitoló-, töltő-, oltó- és mérlegkocsikban, az érc-, szén- és elegytereken, a tömörítőmű kilenc szintjén, a kohók pódiumán és állványzatain, a számítógépes műszerházakban és irányítótermekben, a habosító vágányai mellett, a konverter csarnokában és a svédlándzsások fedezékeiben, az acélmű öntőtornyában, a hengersorok kormánypadjain, a pácoló hurokgödrénél, a hőkezelő harangkemencéinél és a kikészítők rakásolóinál - végig a teljes technológiai folyamaton. Tábori Zoltán
javított változat
Tartalom ◊ Előszó ◊ I / Kokszoldal, gépoldal ◊ A DBK kokszoló Kft. ◊ Szénelőkészítő ◊ Szénbuktatók ◊ Szalagátadók ◊ Központi irányító ◊ Zárt szénraktár ◊ Irodaépület ◊ Adagoló bunkersor ◊ Széntorony ◊ Kemenceüzem ◊ Kettes blokk ◊ Hármas blokk ◊ Egyes blokk ◊ Tető ◊ Gépoldal ◊ Kokszoldal ◊ Rámpa ◊ Váltóház ◊ II / Vasoldal, salakoldal ◊ A nagyolvasztó gyáregység ◊ Vagonbuktató ◊ A bukó alja ◊ Transzferkörzet, érctér ◊ Elegyépület ◊ Tömörítő ◊ Kilences szint ◊ Hetes szint ◊ Hatos szint ◊ Ötös szint ◊ Négyes szint ◊ Hármas szint ◊ Kettes szint ◊ Egyes szint ◊ Gyáregységiroda ◊ Masszaház ◊ Felső bunkersor ◊ Koksz-szalagház ◊ Alsó bunkersor ◊ Kohó ◊ Műszerház ◊ Galéria ◊ Csarnok, pódium ◊ Törzs ◊ Salakfeldolgozó ◊ Kérgezővágány ◊ Habosítóvágány ◊ Salakosztályozó ◊ Darupálya ◊ Üstfalazó ◊ III / Buga kontra bramma ◊ Az acélmű ◊ Konverter ◊ Adagolócsarnok ◊ Nyersvaskeverő ◊ Elegytér ◊ Pódium ◊ Műszakos iroda, olvasztármelegedő ◊ Vezérlőház ◊ Darupálya ◊ Öntőcsarnok ◊ Szerelőpad ◊ Argonozó ◊ FAM ◊ Öntőtorony ◊ Pódium ◊ Öntőszint ◊ 1 PU ◊ Vágószint ◊ Nullszint ◊ Brammatér ◊ IV / Citius, altius, fortius ◊ A meleghengermű ◊ Mélykemencecsarnok ◊ Bugacsiszoló ◊ Kemenceüzem ◊ P-4A ◊ P-4 ◊ Műszerház ◊ P-1 ◊ Hengersorüzem ◊ Előnyújtó ◊ Készsor ◊ P-5 ◊ Hengercsiszoló ◊ Selejtvágó ◊ Tekercselő ◊ Darupálya ◊ Üzemiroda ◊ Kikészítőüzem ◊ Lefejtő-daraboló sor ◊ Tekercskikészítő ◊ V / Eurázsia ◊ A DWA hideghengermű Kft. ◊ Pácoló ◊ Meleglánc ◊ Bevezetőbódé ◊ Olló ◊ Hegesztő ◊ Hurokgödör ◊ Kádsor ◊ Regeneráló ◊ Elvezető ◊ Csévélő ◊ Mérlegház ◊ Hengersorüzem ◊ 1700-as irányváltó ◊ Hőkezelő üzem ◊ Csapágyoló ◊ Simító ◊ Kikészítőüzem ◊ Nagydaraboló ◊ Kenőpince ◊ VI / Falanszter ◊ A DLA lemezalakító Kft. ◊ Spirál ◊ Profil ◊ Radiátor
Fülszöveg Vasműt, pontosabban annak esszenciáját, nagykohót először bélyegen láttam, még kisfiú koromban. A nagykohó ma is megvan, bár azóta néhányszor átépítették. A por is ugyanolyan vörösesbarna körülötte, ahogy az 1953-ban kibocsátott "Épületek II." sorozat hetvenfilléres bélyegének alapszínéből sejthető. Innen nézve negyven év alatt semmi sem változott, de máshol, más kapuk, más kerítések felől az egykori vasműsök alig ismernének rá gyárterületükre. Nem csoda, évekkel a rendszerváltás után vagyunk, a Dunai Vasműt már DUNAFERR RT.-nek hívják, és a városnyi gyárat járva a kontraszt valóban lenyűgöző. Új, impozáns gyárcsarnokok, szupermodern gépek és berendezések állnak szemben a régiekkel. Mindez szakavatott kalauzok segítségével könnyen, gyorsan, egy-két nap alatt áttekinthető. Hogy mégis két éven át (1996-97) ingáztam Budapest és Dunaújváros között, annak tízezer oka volt. Az a tízezer ember, aki ott dolgozik. A munkások arca keserű Janus-arc, akár előre-, akár hátranéz. Engem ez a különös, ismeretlen, ám mára majdhogynem érdekte-len arc vonzott. Melósok százait igyekszem bemutatni természetes környezetükben, a kokszolókemence tetején, a blokkok tövében, a bukók alján és a bakdaruk kosarában, a szalaghidak tornyaiban, a bunkersorokon, a pajzs-, kitoló-, töltő-, oltó- és mérlegkocsikban, az érc-, szén- és elegytereken, a tömörítőmű kilenc szintjén, a kohók pódiumán és állványzatain, a számítógépes műszerházakban és irányítótermekben, a habosító vágányai mellett, a konverter csarnokában és a svédlándzsások fedezékeiben, az acélmű öntőtornyában, a hengersorok kormánypadjain, a pácoló hurokgödrénél, a hőkezelő harangkemencéinél és a kikészítők rakásolóinál - végig a teljes technológiai folyamaton. Tábori Zoltán
javított változat
Illustrated (not included in the RTF version).
Tartalom ◊ Tartalomjegyzék: fejezetcímek ◊ Címszavak, al- és al-alfejezetek ◊ Tárkány Szücs Ernő: Előszó ◊ Szenti Tibor: Bevezető ◊ Szenti Tibor: ...Gondolatok a második kiadáshoz ◊ I. rész ◊ Történelmi emlékezet ◊ 1. Vásárhelyi gazdák történelmi tudata és emlékezete ◊ 2. A kezdetektől a feudalizmus végéig ◊ 3. Az 1848-49-es szabadságharc és következményei ◊ 4. A kiegyezéstől az első világháborúig ◊ 5. Az első világháború ◊ 6. A két világháború között ◊ 7. A második világháború ◊ 8. "Tékozló évek" ◊ 9. TSZCS-szervezés és a szövetkezeti élet kezdő évei ◊ 10. Paraszti helytörténet ◊ II. rész ◊ Család, műveltség, gazdálkodás ◊ 11. A vásárhelyi gazdacsalád ◊ 12. Emlékezések a gazdaélet szokásaira ◊ 13. Különös parasztok - furcsa szokások ◊ 14. Versfaragó gazdák ◊ 15. Adatok a gazdálkodásról ◊ 16. Gazdák naplói ◊ III. rész ◊ A test és a lélek tükre ◊ 17. Testkultúra és népi orvoslás ◊ 18. Elemésztő szerelem ◊ 19. Szexuális magatartás ◊ 20. Az élet ◊ 21. Halott a gazdacsaládban ◊ 22. A "rebellis Krisztus" ◊ 23. Gazdák "hitvallása" ◊ Függelék ◊ Rövidítések ◊ Irodalom ◊ Vallomástevők ◊ Tájszavak, a paraszti élet kifejezései ◊ Mutatók ◊ Személynevek ◊ Földrajzi nevek ◊ Tárgymutató ◊ Képjegyzék ◊ Az Elek család családfája ◊ Könyvismertető ◊ Képmellékletek
Fülszöveg Szenti Tibor öntörvénnyel alakítja ki könyvei műfaját. Ez a kötet szociográfiai, társadalom-néprajzi, kultúrantropológiai eszközökkel elsőnek úgy vizsgálta a parasztság egyik szűkebb rétegét, a középparaszti gazdavilág életét, hogy erről a leghitelesebben maguk a gazdák vallottak. A középparasztság Hódmezővásárhely társadalmában meghatározó jelentőségű volt. Szemléletük sajátos vonásait ismerhetjük meg a szakma számára is újszerű fejezetekben. "Mélyfúrásként" tárul föl történelmi emlékezetük, helytörténeti ismeretük, verselésük, gazdag írásbeliségük, gazdálkodásuk, családszervezetük, különcködésük, szerelmük, párválasztásuk, szexuális kultúrájuk stb. Elfelejtett receptek emlékeztetnek a beteg ember és állat népi gyógyítására. Megismerhetjük a hétköznapok és az ünnepnapok terített asztalát. Képzeletükben a gazdalét a halál utáni, sajátosan paraszti túlvilágon folytatódik, amelyet természetelvű vallási hiedelmeikben beszéltek el. A szerző a hagyományos parasztélet befejeződése után, 1980-ban összefoglalást kér életformájuk értelméről, és először fogalmazódnak meg a paraszti "ars poeticák". A kötet a gazdaréteg intellektuális vonásait igyekszik megrajzolni. Benne gyakran patakként áradó, őszinte, mély emberi vallomások, paraszti bájjal folklorizálódott, soha nem hallott történetek olvashatók.
javított változat
Illusztrált (az RTF változat nem tartalmazza).
Tartalom ◊ Tartalomjegyzék: fejezetcímek ◊ Címszavak, al- és al-alfejezetek ◊ Tárkány Szücs Ernő: Előszó ◊ Szenti Tibor: Bevezető ◊ Szenti Tibor: Gondolatok a második kiadáshoz ◊ I. rész ◊ Történelmi emlékezet ◊ 1. Vásárhelyi gazdák történelmi tudata és emlékezete ◊ 2. A kezdetektől a feudalizmus végéig ◊ 3. Az 1848-49-es szabadságharc és következményei ◊ 4. A kiegyezéstől az első világháborúig ◊ 5. Az első világháború ◊ 6. A két világháború között ◊ 7. A második világháború ◊ 8. "Tékozló évek" ◊ 9. TSZCS-szervezés és a szövetkezeti élet kezdő évei ◊ 10. Paraszti helytörténet ◊ II. rész ◊ Család, műveltség, gazdálkodás ◊ 11. A vásárhelyi gazdacsalád ◊ 12. Emlékezések a gazdaélet szokásaira ◊ 13. Különös parasztok - furcsa szokások ◊ 14. Versfaragó gazdák ◊ 15. Adatok a gazdálkodásról ◊ 16. Gazdák naplói ◊ III. rész ◊ A test és a lélek tükre ◊ 17. Testkultúra és népi orvoslás ◊ 18. Elemésztő szerelem ◊ 19. Szexuális magatartás ◊ 20. Az élet ◊ 21. Halott a gazdacsaládban ◊ 22. A "rebellis Krisztus" ◊ 23. Gazdák "hitvallása" ◊ Függelék ◊ Rövidítések ◊ Irodalom ◊ Vallomástevők ◊ Tájszavak, a paraszti élet kifejezései ◊ Mutatók ◊ Személynevek ◊ Földrajzi nevek ◊ Tárgymutató ◊ Képjegyzék ◊ Az Elek család családfája ◊ Könyvismertető ◊ Képmellékletek
Fülszöveg Szenti Tibor öntörvénnyel alakítja ki könyvei műfaját. Ez a kötet szociográfiai, társadalom-néprajzi, kultúrantropológiai eszközökkel elsőnek úgy vizsgálta a parasztság egyik szűkebb rétegét, a középparaszti gazdavilág életét, hogy erről a leghitelesebben maguk a gazdák vallottak. A középparasztság Hódmezővásárhely társadalmában meghatározó jelentőségű volt. Szemléletük sajátos vonásait ismerhetjük meg a szakma számára is újszerű fejezetekben. "Mélyfúrásként" tárul föl történelmi emlékezetük, helytörténeti ismeretük, verselésük, gazdag írásbeliségük, gazdálkodásuk, családszervezetük, különcködésük, szerelmük, párválasztásuk, szexuális kultúrájuk stb. Elfelejtett receptek emlékeztetnek a beteg ember és állat népi gyógyítására. Megismerhetjük a hétköznapok és az ünnepnapok terített asztalát. Képzeletükben a gazdalét a halál utáni, sajátosan paraszti túlvilágon folytatódik, amelyet természetelvű vallási hiedelmeikben beszéltek el. A szerző a hagyományos parasztélet befejeződése után, 1980-ban összefoglalást kér életformájuk értelméről, és először fogalmazódnak meg a paraszti "ars poeticák". A kötet a gazdaréteg intellektuális vonásait igyekszik megrajzolni. Benne gyakran patakként áradó, őszinte, mély emberi vallomások, paraszti bájjal folklorizálódott, soha nem hallott történetek olvashatók.
javított változat
Illusztrált (az RTF változat nem tartalmazza).
Tartalom ◊ Bevezetés ◊ A helyi társadalom, oktatás, kultúra ◊ A középiskolák szerepe és a városi elit Magyarországon ◊ A tanítói pálya, mint mobilitási csatorna ◊ Jászberény kulturális élete a ...rendszerváltozást követő években ◊ Családkutatás, szociálpolitika, migráció ◊ Tanyai családok ◊ A vállalati szociálpolitika néhány kérdése ◊ Család, foglalkozás, vallásosság egy jászsági községben ◊ Jászberény város szociális térképe (részletek) ◊ A migráció többoldalú megközelítésének néhány kérdése ◊ Maradnak, elmennek vagy visszatérnek? ◊ Rendszerváltozás, autonómia, önkormányzat ◊ Hátulsó pár előre fuss! ◊ A falusi politizálás gyökerei és mindennapjai ◊ Orientációs pontok és érdekkifejeződés az önkormányzatok szövetségeiben ◊ Falusi szervezetek és a helyi közvélemény ◊ Magyarok is szavaztak rám ◊ Vállalkozók, szövetkezők, privatizáció ◊ Dancsa András míves mestersége ◊ Vállalkozói útkeresés ◊ Privatizáció, kisvállalkozások, utcakép ◊ Nézőpontok - interjúk ◊ A jászkunsági fejlődés csúcspontja: a redemptio - Kiss József ◊ történész ◊ Több falu jegyzője - Rusvay Lajos vasdiplomás közgazdász ◊ Gyökerek, földkérdés, kereszténydemokrácia - Czettler Antal jogász-történész ◊ Ha egy modern könyv megjelent, az feltétlenül megvolt a berényi könyvesboltban ◊ - Holló János kémikus-akadémikus ◊ Autonómia utórendiség, modernizáció - Márkus István szociográfus ◊ Megfontoltan és nem érzelmi alapon dönteni - Zalai Ernő egyetemi tanár ◊ Itt annyi akarás van és olyan kevés segítség érkezik - Szekeres Imre politikus ◊ Bátorság és kényszer - Járvás István politikus ◊ Kitekintés ◊ A jóléti állam kisvárosa ◊ Mindig kilencvenig számolnak ◊ Aktívak vagy lusták?
Fülszöveg A kötet szerzőjét közíróként, főiskolai tanárként és kutatóként egyaránt ismerik. A kezdetekben főleg szociográfiákat jelentetett meg, majd számos társadalompolitikai tanulmányt közölt szakmai és regionális folyóiratokban. Disszertációiban család- majd értelmiségszociológiai kérdésekkel foglalkozott, az utóbbi egy-másfél évtizedben viszont egy sajátos alföldi kistáj: a Jászság társadalma felé fordult figyelme. A kötet nemcsak lokális jelentőségű, hiszen számos nemzetközi tapasztalatot magában foglal. Azt példázza, hogy milyen sokrétűen értelmezhető a régió gyakorta emlegetett fogalma. A szerző tanulmányai, szociográfiái és publicisztikái a tradicionális és a modern sajátos ötvözetét adják. Az érdeklődő olvasó társadalomtörténeti kérdésekre ugyanúgy válaszokat találhat benne, mint közelmúltunk és napjaink legújabb jelenségeire.
javított változat
Tartalom ◊ Bevezetés ◊ A helyi társadalom, oktatás, kultúra ◊ A középiskolák szerepe és a városi elit Magyarországon ◊ A tanítói pálya, mint mobilitási csatorna ◊ Jászberény kulturális élete a rendszerváltozást követő években ◊ Családkutatás, szociálpolitika, migráció ◊ Tanyai családok ◊ A vállalati szociálpolitika néhány kérdése ◊ Család, foglalkozás, vallásosság egy jászsági községben ◊ Jászberény város szociális térképe (részletek) ◊ A migráció többoldalú megközelítésének néhány kérdése ◊ Maradnak, elmennek vagy visszatérnek? ◊ Rendszerváltozás, autonómia, önkormányzat ◊ Hátulsó pár előre fuss! ◊ A falusi politizálás gyökerei és mindennapjai ◊ Orientációs pontok és érdekkifejeződés az önkormányzatok szövetségeiben ◊ Falusi szervezetek és a helyi közvélemény ◊ Magyarok is szavaztak rám ◊ Vállalkozók, szövetkezők, privatizáció ◊ Dancsa András míves mestersége ◊ Vállalkozói útkeresés ◊ Privatizáció, kisvállalkozások, utcakép ◊ Nézőpontok - interjúk ◊ A jászkunsági fejlődés csúcspontja: a redemptio - Kiss József ◊ történész ◊ Több falu jegyzője - Rusvay Lajos vasdiplomás közgazdász ◊ Gyökerek, földkérdés, kereszténydemokrácia - Czettler Antal jogász-történész ◊ Ha egy modern könyv megjelent, az feltétlenül megvolt a berényi könyvesboltban ◊ - Holló János kémikus-akadémikus ◊ Autonómia utórendiség, modernizáció - Márkus István szociográfus ◊ Megfontoltan és nem érzelmi alapon dönteni - Zalai Ernő egyetemi tanár ◊ Itt annyi akarás van és olyan kevés segítség érkezik - Szekeres Imre politikus ◊ Bátorság és kényszer - Járvás István politikus ◊ Kitekintés ◊ A jóléti állam kisvárosa ◊ Mindig kilencvenig számolnak ◊ Aktívak vagy lusták?
Fülszöveg A kötet szerzőjét közíróként, főiskolai tanárként és kutatóként egyaránt ismerik. A kezdetekben főleg szociográfiákat jelentetett meg, majd számos társadalompolitikai tanulmányt közölt szakmai és regionális folyóiratokban. Disszertációiban család- majd értelmiségszociológiai kérdésekkel foglalkozott, az utóbbi egy-másfél évtizedben viszont egy sajátos alföldi kistáj: a Jászság társadalma felé fordult figyelme. A kötet nemcsak lokális jelentőségű, hiszen számos nemzetközi tapasztalatot magában foglal. Azt példázza, hogy milyen sokrétűen értelmezhető a régió gyakorta emlegetett fogalma. A szerző tanulmányai, szociográfiái és publicisztikái a tradicionális és a modern sajátos ötvözetét adják. Az érdeklődő olvasó társadalomtörténeti kérdésekre ugyanúgy válaszokat találhat benne, mint közelmúltunk és napjaink legújabb jelenségeire.
javított változat
korrektúrázott szöveg
Az első mű az 1988-ban megjelent "Kiválasztottak" c. írás rövidített változata.
korrektúrázott szöveg
Az első mű az 1988-ban megjelent "Kiválasztottak" c. írás rövidített ...változata.
