The present study will examine the possible ways of integrating sustainability indicators in assessing the performance of agriculture. We are examining the appropriate ways of calculating the output ...of the sector including the damages caused by and the benefits of agricultural production. The involvment of environmental pressure into the assessment of agricultural performance does not show significant changes in values
Government regulation is required for goods with a gap between social and private costs and social and private benefits. Such goods can be classified into three types: a) toll goods, which are ...non-rival but exclusion from use is possible; b) common pool goods, which are privately consumed and exclusion is not possible; c) collective goods, which are jointly consumed and exclusion is not. Toll goods (the railway for example) are characterized by the need of a significant amount of capital and an almost zero marginal production cost. As one single asset is enough to meet the entire public demand, providers of such services can be defined as natural monopolies and as so the issue is to avoid those monopolies to supply scarce services at high prices. Efficient regulation requires the government to stand apart from and an independent regulatory agency to restrict monopolist operation. This regulatory task can be accomplished by simulating competition (price cap regulation) or by motivating competition (free access to networks). We address this issue focusing mainly on the Hungarian railways.
Provider: - Institution: - Data provided by Europeana Collections- All metadata published by Europeana are available free of restriction under the Creative Commons CC0 1.0 Universal Public Domain ...Dedication. However, Europeana requests that you actively acknowledge and give attribution to all metadata sources including Europeana
Provider: - Institution: - Data provided by Europeana Collections- Tartalom ◊ Előszó ◊ 1. Egészségügyi rendszerek hatékonysága - célok és determinánsok ◊ 1.1. A jóléti államok túlnövései ◊ 1.2. Az ...egészségügyi rendszerek sajátosságai ◊ 1.3. Az egészségügyi rendszerek típusai ◊ 1.4. Egészségügyi rendszerek összehasonlítása ◊ 1.5. Mivel mérhető az egészségi állapot? ◊ 1.5.1. Születéskor várható élettartam ◊ 1.5.2. Várható egészséges élettartam /Healthy Life Expectancy (HALE)/ ◊ 1.5.3. Leggyakoribb halálokok ◊ 1.6. Milyen tényezők hatnak az egészségi állapotra? ◊ 1.6.1. Természeti tényezők ◊ 1.6.2. Társadalmi tényezők ◊ 1.6.3. Politikai-gazdasági tényezők ◊ 1.6.4. Demográfiai tényező ◊ 1.7. Cél- és determinánsváltozók egybevetése, hatékonysági sorrend ◊ 2. Az egyes országok egészségügyi rendszereinek története ◊ 2.1. Izrael ◊ 2.2. Hollandia ◊ 2.3. Egyesült Királyság ◊ 2.4. Egyesült Államok ◊ 2.5. Csehország ◊ 2.6. Németország ◊ 3. A magyar egészségügyi rendszer múltja, jelene és jövője ◊ 3.1. Magyar egészségügytörténet - röviden ◊ 3.2. A kormány (két) reformtervezete ◊ 3.3. Alternatív javaslat ◊ Hivatkozások és felhasznált irodalom ◊ Táblázatok jegyzéke ◊ Mellékletek ◊ Publikációk jegyzéke ◊ Historical Roots of Health Care Systems' Present Efficiency (SUMMARY) ◊ Összefoglaló- Összefoglalás angol nyelven.- All metadata published by Europeana are available free of restriction under the Creative Commons CC0 1.0 Universal Public Domain Dedication. However, Europeana requests that you actively acknowledge and give attribution to all metadata sources including Europeana
Tanulmányunkban azt vizsgáltuk, hogy az elmúlt 10 év adatai igazolják-e azt, hogy a kelet-európai országok csak az alultőkésítettség miatt nem teljesítettek a potenciáljuknak megfelelő mértékben. Az ...Európai Unió tagországai közül kiragadtunk 6 nyugati és 6 keleti országot, vagyis két országcsoportot képeztünk, ezt követően pedig megvizsgáltuk a kiválasztott 6-6 ország teljesítményét.
Megállapítható, hogy az elmúlt évtizedben a keleti térség országainak kibocsátási szintje a potenciális pálya közelében mozgott, miközben a hat nyugati ország teljesítménye észrevehetően elmaradt saját potenciális értékétől. (Hollandia magas pozitívértéke egyedinek tekinthető.)
Amennyiben a nyugati országokhoz illesztett, lineáris modell alapján becsült potenciális kibocsátási értékekhez viszonyítjuk a tényleges kibocsátást, a keleti országokra átlagosan kevesebb mint 40%-os értéket kapunk. Ezen belül Románia, Lengyelország és Szlovénia egyharmados értéken áll, Magyarország és Szlovákia kicsivel meghaladja a 40%-ot, Csehország a 62%-ot. A FAO és az EBRD megállapításával összhangban ez azt a feltételezést erősíti, hogy például a lengyelek, a románok és a szlovének tőkebevonással (elsősorban gépesítéssel, fejlett technológia alkalmazásával és az ahhoz szükséges szaktudással) nagyarányú, akár háromszoros értéket lennének képesek elérni.
Továbbá megállapítható, hogy – egyetértve Harvey-vel – a közösségi támogatások inkoherensek és illegitimek. Bárhogyan vizsgáltuk a KAP-pénzek elosztását, akár az output részarányhoz viszonyítva, akár az egy főre jutó GDP-hez viszonyítva, akár egy hektárra vetítve, a keleti országok és a hollandok a legkevesebb támogatást kapták, ezzel szemben az osztrákok, a dánok, a franciák a támogatásokból nagyobb mértékben részesültek, holott a teljesítményük ezt nem indokolja. Más szavakkal, az erősen támogatott nyugati országok jelentős szubvencióval együtt sem tudtak a többiekhez képest kimagasló teljesítményt nyújtani, miközben az alultámogatott, újonnan csatlakozott országok rejtett potenciáljának kihasználását jelentősen elősegíthetné a közösségi forrásokból való magasabb részesedés.
--- Our paper examines whether data from the last 10 years confirm that Eastern European countries were unable to perform in line with their potentials only due to their weak capitalisation. We selected 6 Western and 6 Eastern countries from among the EU member states and examined the performance of these two groups.
It was found that the output level of the countries of the Eastern regions followed their line of potential, while the performance of the six Western countries was appreciably lower than their own potential. (The high figure calculated for the Netherlands can be considered a unique result.)
Comparison of the actual output to the potential output calculated on the basis of the linear model fitted to the Western countries, the figure calculated for the Eastern countries is on average less than 40%. Romania, Poland and Slovenia are at one third; Hungary and Slovakia are a little over 40%, and the Czech Republic is at 62%. In line with the conclusion of the FAO and EBRD, this supports the assumption that for example the Polish, the Romanian and the Slovenian could achieve a much higher value - as much as triple - through improves capitalisation (primarily through the acquisition of machinery, the introduction of advanced technologies and the necessary expertise).
In agreement with Harvey, it can also be concluded that the Community grants are incoherent and illegitimate. No matter how we examined the distribution of CAP monies, whether in terms of the countries’ share of output, per capita GDP, or per hectare, the Eastern countries and the Netherlands receive the least subsidies, while Austria, Denmark and France receive a larger share of the subsidies even though their performance does not justify it. In other words, despite the large amounts of subsidies, the strongly subsidized Western countries were unable to achieve outstanding results compared to the others, while a higher share of the Community funds could greatly help the newly joined countries live up to their hidden potential.
This article describes the US agency system and gives an account of the Supreme Court's jurisprudence on delegating rule-making authority to agencies. Building on the case law, the article attempts ...to draw a picture of the legitimacy of agencies and their relations to the three branches of government in the US constitu tional system. The US agency model serves as a baseline for the second part of the article, where a description is given of the evolution of agencies in the EU and the questions arising from the delegation of powers to agencies. The aim of the article is to highlight the common features of the two system, keeping in mind that any kind of comparison between the US and the EU agency system is necessarily flawed due to the fundamental differences between the constitutional settings. The EU agencies exist in a supranational-intergovernmental system that is a sui generis form of governance, thus a comparison with a federal or a national state setting is never without challenges.
PDF
