Ohmann Béla magyar szobrász. 1921-től a Budai Iparrajziskola tanára, kerámiaműhelyének vezetője volt. 1937-től 1946-ig Országos Magyar Iparművészeti Iskola tanára, díszítő szakosztály vezetője volt. ...1946-tól nyugdíjazásáig, 1950-ig a Budapesti Műszaki Egyetem épületszobrászati tanszékén mintázást tanított. Számos jelentős hazai és külföldi kiállításon részt vett. Síremlékeket, kisplasztikákat, érmeket és emlékműveket készített, valódi műfaja azonban az épületszobrászat volt. 1920-ban készült síremlékterveivel jutott önálló megbízásokhoz. Kezdeti művei a neobarokk akadémizmus szellemében készültek. Művészetének alakulására nagy hatással volt az 1920-as évek közepén tett olaszországi és franciaországi tanulmányútja. Egyéni stílusának mintaképeit a középkor archaikus formavilágában találta meg, de a szecesszióra, art decóra jellemző stilizálással, könnyedséggel ötvözte. Művészi alkalmazkodóképessége, iparművészi fogantatású anyagismerete és vonzalma az építészethez lehetővé tette, hogy a Római iskola szinte valamennyi vállalkozásában részt vegyen. Fölényesen tudta egyeztetni a plasztikai és az építészeti ismereteket. A 1930-as évektől meghatározó egyénisége volt a magyar épületszobrászatnak. Az általa képviselt architektonikus építészeti felfogás iskolateremtő vonulat a magyar szobrászatban. Praktikus, olcsó kivitelű, világos szerkezetű, áhítatot sugalló domborművei tökéletes harmóniával illeszkednek az épületekhez. Ornamentális plasztikája kemény, fegyelmezett. (Forrás: Wikipédia)
Gajzágó Salamon erdélyi főnemes, katona, az Állami Számvevőszék első elnöke, 1893-tól haláláig pedig a főrendiház tagja a magyar Országgyűlésben. Régi erdélyi főnemesi család sarja. Tanulmányait ...Szolnokon, Budapesten és Pozsonyban végezte. Részt vett az 1848. március 15.-ei budapesti megmozdulásokban. Harcolt a szabadságharcban, Mórnál fogságba került, 1849 októberében kiszabadult, majd 1851 Néma faluban telepedett le. 1861-ben Belső-Szolnok vármegyei főjegyzővé és később a szebeni országgyűlésre követnek választották meg, de nem ment el. 1865-ben a kolozsvári országgyűlésen követ volt, 1893-ban a főrendiház tagjává nevezték ki. 1898. március 9-én Budapesten halt meg. Lánya, Fatima Lukács Béla politikus, 1892 és 1896 között kereskedelmi miniszter felesége lett. A drámaíróként is tevékenykedő Gajzágó a Hölgyfutár című lapban jelentette meg írásait ,,Sali Bank" álnéven. Drámái: Békessy, More, Majláth Margit. (Forrás: Wikipédia)
Kovács Gyula keramikus. 1972: Magyar Iparművészeti Főiskola, kerámia szak. 1999: Ferenczy Noémi-díj. Az MKT és a Magyar Szépműves Céh tagja. 1973-77: a Képcsarnoknak dolgozott. 1988 óta a Magyar ...Iparművészeti Főiskola adjunktusa. Művészeti tevékenységét elsősorban a térplasztikák és az architekturális munkák készítése határozza meg. Geometrikus idomokból, illetve hengeres elemekből formált térbeli kompozícióin az egyszerű alakzatok ritmusa a kerámiatestek egy-máshoz mért viszonylataiban érvényesül. E viszonylatok révén a plasztikák néhol növényi és állati organizmusokra utaló vagy antropomorfikus asszociációkat keltenek. Architekturális munkáira a kísérletező kedv, valamint a merész technikai megoldások és felületi kialakítások alkalmazása a jellemzők. Legújabban készített művein a posztmodern hangvételű forma-idézések motívumgazdagsága játékosan élénk színhasználattal párosul. (Forrás: artportal.hu)
Székács József költő, műfordító, egyházi író, ev. püspök, az MTA tagja (l. 1836, t. 1870). Székács Ferenc apja. A bölcsészetet és az evangélikus-teológiát 1826-tól Sopronban végezte. 1836-ban a ...berlini egyetemen bölcsészeti doktorátust szerzett. 1836-tól haláláig a pesti magyar evangélikus hitközség első papja volt. 1860-ban püspökké választották. 1842 - 48 között Török Pállal együtt a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapot szerk. 1859-ben vezető szerepet játszott a protestáns pátens elleni hazafias küzdelemben. 1838-tól a Kisfaludy Társaság tagja. Verseit az 1830-as és 40-es évek folyóiratai közölték. A szerb népköltészet alkotásaiból fordított magyarra (Szerb népdalok és hős regék, Pest. 1836). Számos egyházi beszéde és más egyházi tárgyú munkája jelent meg. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)
Bukovi Márton labdarúgó, edző, ékszerész. 1920-tól 1925-ig az Ékszerészek, 1925-26-ban az Alba Roma, 1926-tól 1933-ig a Ferencváros, 1933-tól 1935-ig az FC Séte labdarúgója. 1926-27-ben, 1927-28-ban ...és 1931-32-ben magyar, 1933-34-ben francia bajnok csapat tagja. Az FTC-vel 1928-ban a közép-európai Kupában (KK) győztes csapat tagja; 1927-ben, 1928-ban, 1933-ban Magyar Kupa győztes, 1934-ben Francia Kupa győztes. 1926-tól 1930-ig 11-szeres magyar válogatott, az FTC-ben 1926-tól 1933-ig 86 bajnoki mérkőzésen szerepelt. 1935-től 1945-ig megszakítással a Gradjanski Zagreb edzője, csapatával 1936-37-ben és 1939-40-ben jugoszláv bajnok. 1946-tól 1958-ig az MTK, a Budapest Bástya, illetve a Budapest Vörös Lobogó edzője; csapatával 1951-ben, 1953-ban és 1957-58-ban magyar bajnok. 1956. jún.-tól 1957. jún.-ig a magyar labdarúgó válogatott szövetségi kapitánya. 1958-tól 1961-ig ismét Jugoszláviában edzősködött, majd 1962-től 1964-ig a Diósgyőri Vasgyári Torna Klub (DVTK) edzője. 1965-től 1967-ig az Olympiakos Pireus edzője, csapatával 1965-66-ban és 1961-67-ben görög bajnok. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)
