Monography/Ethnography of settlement Nagyatád. Materials of the Ethnographic Database of Rippl-Rónai Museum in Kaposvár. Collection of all handwritten and printed documents related to the official ...and scientific-informative work of the museum. The database consists of works that can be used as science-historical sources primarily. Ethnographic collections as well as handwritten monographs of settlements, local history tender applications, articles published in the press and materials related to the operations and exhibitions of the Ethnographic Discipline.
Nagyatád Monográfiája/ néprajz A Rippl-Rónai Múzeum Néprajzi Adattárának anyaga. Mindazok az írott és nyomtatott dokumentumok tartoznak a gyűjteménybe, amelyek a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum hivatali és tudományos-ismeretterjesztő munkája során keletkeztek. Elsősorban tudománytörténeti forrásként használható anyagokat tartalmaz adattárunk. Néprajzi gyűjtések, települések kéziratos monográfiái, honismereti pályamunkák mellett sajtóban megjelent cikkek és a múzeum Néprajzi Szakágának működésével, kiállításaival kapcsolatos anyagok is megtalálhatóak itt.
"Az 1900-ban készült kép ifjabb Gróf Somssich Adolfot (1839, Sternberg – 1919, Kivadár) ábrázolja díszmagyarban. Az 1812-től főnemesi rangot viselő Somssich család szerepe Nagyatád helytörténetében ...kiemelkedő. Idősebb Gróf Somssich Adolf még életében, 1864-ben fiának, ifjabb Somssich Adolfnak adományozta Nagyatád mellett fekvő kivadári birtokát. Az ő nevéhez fűződik az uradalom gazdaságának kiépítése. Somssich-Szőgyény Béla így ír Gróf Somssich Adolfról Alaprajz című munkájában: „Nagyapám akkor huszonöt éves volt és ifjú házas. Rögtön építkezni kezdett: magtárt, birkaaklot, műhelyeket, s hogy a léleknek is meglegyen a magáé: templomot, paplakot. A mauzóleumra később került sor, s nagyanyámat már oda temette. A háznak, majdani otthonomnak alapjait is akkor rakta le, s aztán még húsz évig toldotta, szépítgette. A századfordulón artézi kutat fúrt: föléje víztornyot, fürdőházat emelt. A forrás bő sugárban ontotta kénes, meleg vizét: a fél pusztáról jártak oda az asszonyok ivóvízért.”
Bővebben: Somssich-Szőgyény Béla: Alaprajz. Nagyatádi Múzeumért Alapítványért, 2006."