Tartalom ◊ A szerző feleségének előszava ◊ Bevezetés ◊ A számológép ◊ Az analóg eljárás ◊ A hagyományos alapműveletek ◊ Szokatlan alapműveletek ◊ A digitális eljárás ◊ Jelölők, jelölő-kombinációk és megtestesüléseik ◊ Digitális géptípusok és fő alkatelemeik ◊ Párhuzamos és soros megoldások ◊ A szokványos alapműveletek ◊ Logikai vezérlés ◊ Dugaszolt vezérlés ◊ Lyukszalagos logikai vezérlés ◊ Az egyfajta alapművelethez egyetlen szervet hozzárendelő szerkesztési elv ◊ Külön memóriaszerv szükségessége a fentiek következtében ◊ Vezérlés "sorrendszabályozási pontok" útján ◊ Vezérlés memóriában tárolt utasításokkal ◊ A memóriában tárolt vezérlés működésmódja ◊ Vegyes vezérlési formák ◊ Vegyes numerikus eljárások ◊ Számok vegyes megjelenítése és ennek alapján működő gépek ◊ Pontosság ◊ A magas fokú digitális pontossági követelményének okai ◊ Modern analóg gépek jellemzői ◊ Modern digitális gépek jellemzői ◊ Az aktív alkatelemek és a sebesség kérdése ◊ A szükséges aktív alkatelemek száma ◊ A memóriaszervek, kapacitások és elérési idők ◊ Aktív szervekből alkotott memóriaregiszterek ◊ A memóriaszervek hierarchiájának elve ◊ Memória-alkatelemek és elérési problémák ◊ Az elérési idő bonyodalmai ◊ A közvetlen címzés elve ◊ Az agy ◊ A neuron működésének egyszerűsített leírása ◊ Az idegimpulzus természete ◊ Az ingerlés folyamata ◊ Impulzusuk kiváltása impulzusok által. E mechanizmus digitális jellege ◊ Az idegi reagálás időbeli jellegzetességei. Kifáradás és feléledés ◊ A neuron méretei. Összehasonlítás a mesterséges alkatelemekkel ◊ Energiafogyasztás. Összehasonlítás a mesterséges alkatelemekkel ◊ Az összehasonlítások összegezése ◊ Ingerlési feltételek ◊ A legegyszerűbb elemi logikai feltételek ◊ Bonyolultabb ingerlési feltételek ◊ Az ingerküszöb ◊ Az összegeződési idő ◊ A receptorok ingerlési feltételei ◊ Az idegrendszeri memória kérdése ◊ Az idegrendszeri memóriakapacitás becslésének elvei ◊ A memóriakapacitás becslése a kifejtett elvek alapján ◊ A memória különböző lehetséges fizikai megtestesülései ◊ Analógiák a mesterséges számológépekkel ◊ A memóriának nem kell az elemi aktív szervekhez hasonló alkatelemekből felépülnie ◊ Digitális és analóg részek az idegrendszerben ◊ A genetikai mechanizmus szerepe a vázolt összefüggésben ◊ A programok és szerepük a gépek működésének vezérlésében ◊ A teljes program fogalma ◊ A rövid program fogalma ◊ A rövid program szerepe ◊ Az idegrendszer logikai szerkezete ◊ A számszerű eljárások jelentősége ◊ A számszerű eljárások és a logika kölcsönös viszonya ◊ Magasrendű pontossági követelmények feltételezésének indokai ◊ Az idegrendszerben alkalmazott jelrendszer természete nem digitális, hanem ◊ statisztikus ◊ Aritmetikai leromlás. - Az aritmetikai és logikai mélység szerepe ◊ Az aritmetikai pontosság és a logikai megbízhatóság alternatívája ◊ A közlési rendszer egyéb hasznosítható statisztikus sajátosságai ◊ Az agy nem a matematika nyelvét használja ◊ Utószó (írta Tarján Rezső) javított változat Tartalom ◊ A szerző feleségének előszava ◊ Bevezetés ◊ A számológép ◊ Az analóg eljárás ◊ A hagyományos alapműveletek ◊ Szokatlan alapműveletek ◊ A digitális eljárás ◊ Jelölők, jelölő-kombinációk és megtestesüléseik ◊ Digitális géptípusok és fő alkatelemeik ◊ Párhuzamos és soros megoldások ◊ A szokványos alapműveletek ◊ Logikai vezérlés ◊ Dugaszolt vezérlés ◊ Lyukszalagos logikai vezérlés ◊ Az egyfajta alapművelethez egyetlen szervet hozzárendelő szerkesztési elv ◊ Külön memóriaszerv szükségessége a fentiek következtében ◊ Vezérlés "sorrendszabályozási pontok" útján ◊ Vezérlés memóriában tárolt utasításokkal ◊ A memóriában tárolt vezérlés működésmódja ◊ Vegyes vezérlési formák ◊ Vegyes numerikus eljárások ◊ Számok vegyes megjelenítése és ennek alapján működő gépek ◊ Pontosság ◊ A magas fokú digitális pontossági követelményének okai ◊ Modern analóg gépek jellemzői ◊ Modern digitális gépek jellemzői ◊ Az aktív alkatelemek és a sebesség kérdése ◊ A szükséges aktív alkatelemek száma ◊ A memóriaszervek, kapacitások és elérési idők ◊ Aktív szervekből alkotott memóriaregiszterek ◊ A memóriaszervek hierarchiájának elve ◊ Memória-alkatelemek és elérési problémák ◊ Az elérési idő bonyodalmai ◊ A közvetlen címzés elve ◊ Az agy ◊ A neuron működésének egyszerűsített leírása ◊ Az idegimpulzus természete ◊ Az ingerlés folyamata ◊ Impulzusuk kiváltása impulzusok által. E mechanizmus digitális jellege ◊ Az idegi reagálás időbeli jellegzetességei. Kifáradás és feléledés ◊ A neuron méretei. Összehasonlítás a mesterséges alkatelemekkel ◊ Energiafogyasztás. Összehasonlítás a mesterséges alkatelemekkel ◊ Az összehasonlítások összegezése ◊ Ingerlési feltételek ◊ A legegyszerűbb elemi logikai feltételek ◊ Bonyolultabb ingerlési feltételek ◊ Az ingerküszöb ◊ Az összegeződési idő ◊ A receptorok ingerlési feltételei ◊ Az idegrendszeri memória kérdése ◊ Az idegrendszeri memóriakapacitás becslésének elvei ◊ A memóriakapacitás becslése a kifejtett elvek alapján ◊ A memória különböző lehetséges fizikai megtestesülései ◊ Analógiák a mesterséges számológépekkel ◊ A memóriának nem kell az elemi aktív szervekhez hasonló alkatelemekből felépülnie ◊ Digitális és analóg részek az idegrendszerben ◊ A genetikai mechanizmus szerepe a vázolt összefüggésben ◊ A programok és szerepük a gépek működésének vezérlésében ◊ A teljes program fogalma ◊ A rövid program fogalma ◊ A rövid program szerepe ◊ Az idegrendszer logikai szerkezete ◊ A számszerű eljárások jelentősége ◊ A számszerű eljárások és a logika kölcsönös viszonya ◊ Magasrendű pontossági követelmények feltételezésének indokai ◊ Az idegrendszerben alkalmazott jelrendszer természete nem digitális, hanem ◊ statisztikus ◊ Aritmetikai leromlás. - Az aritmetikai és logikai mélység szerepe ◊ Az aritmetikai pontosság és a logikai megbízhatóság alternatívája ◊ A közlési rendszer egyéb hasznosítható statisztikus sajátosságai ◊ Az agy nem a matematika nyelvét használja ◊ Utószó (írta Tarján Rezső) javított változat