The death of the popular Hungarian author Magda Szabó in 2007 left her last work, the sequel to the novel Für Elise unfinished. The writer gave an exclusive interview about the book she was working ...on to Lóránt Kabdebó, a critic, and an audiorecording was made then. The program deals with the real life content of the writings; how the life of the author is depicted in her books. Magda Szabó's novel titled 'The Door' was successfully adapted for film starring Helen Mirren and Martina Gedeck by István Szabó Oscar winner Hungarian film director.
Original language summary:
Szabó Magda, a népszerű magyar írónő 2007-es halálával csonkán maradt utolsó alkotása, Für Elise című regényének folytatása. A szerző csak Kabdebó Lóránt kritikussal beszélt a készülő műről, amiről hangfelvétel maradt fenn. A műsor boncolgatja az írások valóságtartalmát, azt hogy miként jelenik meg az írónő élete a könyveiben. Szabó Magda Az ajtó című regényéből az Oscar-díjas Szabó István filmrendező készített sikeres adaptációt Helen Mirren és Martina Gedeck főszereplésével.
Szabó Magda Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító. Szülővárosában, a mostani Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumában (akkor Dóczi Leánynevelõ Intézet) tanult, itt érettségizett ...1935-ben; 1940-ben a debreceni egyetemen kapott latin-magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát. A helyi Református Leányiskolában, majd Hódmezővásárhelyen tanított 1945-ig, amikor a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa lett. Az 1940-es években tanít Páhi (Bács-Kiskun megye) községben rövid ideig. 1949-ben megkapta a Baumgarten-díjat, de még abban az évben visszavonták tőle és állásából is elbocsátották; egészen 1958-ig nem publikálhatott. Ebben az időben általános iskolai tanárként dolgozott. Az eredetileg költőként induló Szabó Magda 1958 után már regény- és drámaíróként tért vissza. A Freskó és Az őz című regények hozták meg számára az országos ismertséget. Ettől fogva szabadfoglalkozású íróként élt. Számos önéletrajzi ihletésű regényt írt, az Ókút, a Régimódi történet és a Für Elise saját és szülei gyermekkorát valamint a 20. század elejének Debrecenjét mutatja be. Sok írása foglalkozik női sorsokkal és kapcsolataikkal, például a Danaida vagy a Pilátus. 1985 és 1990 között a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka és zsinati világi alelnöke volt. 1992-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja és az irodalmi osztály rendes tagja lett. 1947-ben kötött házasságot Szobotka Tibor íróval, akinek alakját Megmaradt Szobotkának című könyvében idézte fel. A férj halála után Szabó Magda lett hagyatékának gondozója. Az egyik legtöbbet fordított magyar íróként regényei számos országban és nyelven megjelentek. Alapító tagja a Digitális Irodalmi Akadémiának. Kilencvenedik születésnapján rengetegen ünnepelték, szülővárosában könyvesboltot neveztek el róla. Szabó Magdát 2007. november 19-én, 90 éves korában, kerepesi otthonában olvasás közben érte a halál. (Forrás: Wikipédia) Szobotka Tibor író, műfordító, irodalomtörténész, József Attila-díjas (1974), az irodalomtudományok kandidátusa (1963), Szabó Magda író férje. 1930-1935 között angol-német-művészettörténet szakon a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen végzett, ott lett okleveles középiskolai tanár és bölcsészdoktor. Tanulmányai befejezése után Angliába utazott, majd hazatérve angol-német levelezőként helyezkedett el a Hungaria-Jackard gyárban. A II. világháborúban katona volt. 1945-től a Magyar Rádió munkatársa. A Tükörnél, Magyar Nemzetnél volt lektor, szerkesztő, rovatvezető, majd a Magyar Rádió műsorfőtitkára, 1950-ben elbocsátották. 1950-1952-ig a Tankönyvkiadó Vállalatnál működött kijelölt munkakörökben, dolgozott nyomdai korrektorként, volt a kereskedelmi részleg alkalmazottja. 1952-1954 között általános iskolai tanár. 1957-ben kérte és megkapta a Magyar Rádiótól rehabilitálását. 1954-től az ELTE (Eötvös Loránd Tudományegyetem) kari titkárságán működött, 1957-től a világirodalmi tanszéken, előbb adjunktus, majd 1966-ban docens lett. 1973-ban nyugalomba vonult. A Pen Club egyik alelnöke volt, rendszeresen publikált az Élet és Irodalomban, a Kortársban. Műfordítóként hiteles tolmácsolója volt Sinclair Lewis, Galsworthy, George Eliot, James Joyce stb. műveinek. Életmű sorozatát 1983-ban a Magvető Könyvkiadó indította el. Életrajzát felesége, Szabó Magda fejezte be a rendelkezésre álló naplók, tartalomtervezet és elkészült részek segítségével: Megmaradt Szobotkának (Bp., 1983.) (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)