A tanulmány célkitűzése a magyar, szlovák és lengyel szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó társas vállalkozások méretkategóriájának, illetve ebből adódóan a koncentrációjának, valamint ugyanezen ...gazdaságok tőkeerősségének meghatározása. A kutatómunka során a FAOSTAT, illetve az EMIS adatbázisokat használtuk fel. Előbbi a vizsgált országok szántóföldi növénytermesztésének elemzésére, míg utóbbi a mintában szereplő vállalkozások pénzügyi adatainak feldolgozására szolgált. Az adatbázis szűrését követően a mintában 822 magyar, 226 szlovák, 967 lengyel társas vállalkozás szerepelt. A vizsgált gazdaságok mérlegfőösszeg, illetve árbevétel szerinti koncentrációját összehasonlítva – a lengyelek kivételével – a mérlegfőösszeg szerinti bizonyult nagyobb mértékűnek, ugyanakkor a koncentráció fokában nem történt változás 2018-ról 2020-ra egyik országban sem. Ezzel szemben az üzemméretbeli besorolás során a magyar és a szlovák társas vállalkozásoknál a mikro-, illetve a kis üzemméretű gazdaságok arányában jelentős eltérés volt tapasztalható 2018-ról 2020-ra. A 70 százalék feletti tőkeerősséggel jellemezhető vállalkozások aránya Magyarországon volt a legmagasabb. A legkedvezőtlenebb, 30 százalék alatti tőkeerősségű vállalkozások aránya Szlovákiában (26%) és Lengyelországban (24%) hasonlóan alakult. Ez jelentős külső forrás függésére utal.
Increasing the competitiveness of Hungarian crop production plays a key role in moving forward at the international level. However, improving efficiency and profitability is essential in this regard. ...The natural resources in Hungary provide an excellent opportunity for crop production. About 8% of the arable land in Hungary (a total of 4.3 million hectares) belongs to farmers in Hajdú-Bihar County. This research is based on secondary data that can be found in the HCSO and EMIS databases. HCSO data was used for the comparison of national and county data characterising crop production, while the EMIS database was used to process the financial data of enterprises dealing with field crop production. The Hungarian sample size is 853, of which 69 enterprises are from Hajdú-Bihar County. The aim of this study is to assess the profitability, assets and financial situation of arable crop production enterprises operating in Hajdú-Bihar County as a function of national average data. Based on the examined profitability indicators (operating ROS and ROA), it was established that the enterprises in Hajdú-Bihar County are profitable, even in a national context. In terms of operating ROS, the farms in the examined county were able to achieve a 3.6 percentage point higher value due to their more efficient cost management, despite having a similar level of technology compared to businesses spanning across the entire country. The proportion of farms with the lowest leverage ratio (<20%) is 16 percentage points higher at the county level than at the national level. In addition, almost 70% of the enterprises operating in Hajdú-Bihar County have excellent liquidity. This rate is 50% at the national level.
The V4 countries (Poland, Slovakia, Czechia, Hungary) hold significant importance within the European Union, contributing nearly 20% of the EU’s arable land and 10% of its crop output from 2018 to ...2020. The study focuses on companies as organizational entities engaged in arable crop production, representing a specific segment of agricultural producers. The objective is to analyze the concentration and financial performance of these companies in the V4 countries during the period 2018–2020. Financial data from 822 companies in Hungary, 226 in Slovakia, 17 in Czechia, and 967 in Poland were processed from the EMIS database (Emerging Market Information System). In Poland and Czechia, a significant proportion of the companies were classified as micro-enterprises, while in Hungary and Slovakia, they were predominantly small farms. The Gini index indicates a high concentration of Polish farms, a medium concentration of Hungarian and Slovakian farms, and a low concentration of Czech companies. In terms of financial profitability, Hungarian and Polish companies are the most favorable, while Slovak farms are the least favorable. Polish companies exhibit significant heterogeneity, which may also be attributed to high concentration. The results suggest that higher financial profitability is associated with a lower debt rate in the capital structure. Based on the examined sample, there is no close relationship between farm size and financial efficiency in the case of companies engaged in arable crop production in the V4 countries. This study also found that as farm size increases, the profit (EBIT) tends to increase, but the magnitude of this effect varies among the companies in different countries. The study’s findings also support that other factors play a role in the development of profitability.
The objective of this study is to evaluate the concentration and economic situation of Hungarian arable crop partnerships. Financial data of 853 Hungarian arable crop partnerships between 2015 and ...2019 were used from the database of Emerging Market Information System (EMIS). The examined partnerships varied in farm size, in the sample with the largest proportion being micro-partnerships. Around 15% of the partnerships account for almost half of the total assets and net sales revenue of the sample and the concentration can be considered medium according to the Gini index, with a slight increase only in net sales revenue concentration from 2015 to 2019. According to the Return on Sales (ROS, 8.6%) and Return on Assets (ROA, 4.7%) indicators, the examined farms are profitable. In terms of fixed asset ratios, about half of the Hungarian arable farms have ratios between 40% and 60% and one third have ratios below 40%, indicating more outdated and obsolete assets. In addition, Hungarian arable farms have an average leverage ratio of 28%, meaning the farms financed most of their expenditure from their own resources. In terms of liquidity, almost 50% of the examined partnerships had excellent (2<=) short-term liquidity, while about 30% had unfavourable (<1) short-term liquidity.
A tanulmány célkitűzése azon magyarországi egyéni és társas vállalkozások üzemméretének, koncentrációjának, illetve hatékonyságának vizsgálata és összehasonlítása, amelyek standard termelési értékük ...legalább kétharmada szántóföldi növénytermesztésből származott 2018–2020 között. A kutatómunka jelentőségét az adja, hogy ilyen vizsgálati eredmények erre az időszakra vonatkozóan nem ismertek. Elemzésünkhöz különböző szekunder adatbázisokat használtunk fel. Az eredmények azt mutatják, hogy amíg az egyéni gazdaságok esetében a kis (<=50 hektár) és közepes (>50–150 hektár) vállalkozások hasonló arányt képeztek (36 és 35 százalék), addig a társas vállalkozásoknál a kis (<=250 hektár) üzemek önmagában 42 százalékot tettek ki. A Lorenz-görbe és a Gini-index alkalmazásával megállapítható, hogy mind a két üzemforma tekintetében összességében közepes mértékű a koncentráció. Ezenkívül különböző hatékonysági mutatókat képeztünk: egy hektárra jutó nettó hozzáadott érték, egységnyi éves munkaerőegységre jutó nettó hozzáadott érték, 100 forint befektetett eszközértékre jutó nettó hozzáadott érték. Mind az egyéni, mind a társas gazdaságok tekintetében emelkedett az egy hektárra jutó nettó hozzáadott érték, melynek hátterében többek között a kultúrnövények terményeinek emelkedő termelői árai állnak, amellett, hogy a termények előállítása során felmerült költségek alacsonyabb mértékben nőttek. Az eredmények alapján az is megállapítható, hogy az átlagos aranykorona-érték, valamint a termésátlagok szignifikánsan hatnak a vizsgált gazdaságok hatékonyságára (egy hektárra jutó nettó hozzáadott érték), illetve az egyes ökonómiai hatékonysági mutatók között (egy hektárra jutó nettó hozzáadott érték és 100 forint befektetett eszközértékre jutó nettó hozzáadott érték) statisztikailag igazolható az összefüggés. Ugyanakkor az élőmunkatermelékenység egyik vizsgált ökonómiai és naturális hatékonysági mutatóval sem mutat szignifikáns kapcsolatot. Ennek hátterében a szántóföldi növénytermesztésre jellemző gépesítettség állhat (rendkívül alacsony élőmunkaigény más mezőgazdasági ágazatokhoz képest).
Increasing the competitiveness of Hungarian crop production plays a key role in moving forward at the international level. However, improving efficiency and profitability is essential in this regard. ...The natural resources in Hungary provide an excellent opportunity for crop production. About 8% of the arable land in Hungary (a total of 4.3 million hectares) belongs to farmers in Hajdú- Bihar County. This research is based on secondary data that can be found in the HCSO and EMIS databases. HCSO data was used for the comparison of national and county data characterising crop production, while the EMIS database was used to process the financial data of enterprises dealing with field crop production. The Hungarian sample size is 853, of which 69 enterprises are from Hajdú-Bihar County. The aim of this study is to assess the profitability, assets and financial situation of arable crop production enterprises operating in Hajdú-Bihar County as a function of national average data. Based on the examined profitability indicators (operating ROS and ROA), it was established that the enterprises in Hajdú-Bihar County are profitable, even in a national context. In terms of operating ROS, the farms in the examined county were able to achieve a 3.6 percentage point higher value due to their more efficient cost management, despite having a similar level of technology compared to businesses spanning across the entire country. The proportion of farms with the lowest leverage ratio (<20%) is 16 percentage points higher at the county level than at the national level. In addition, almost 70% of the enterprises operating in Hajdú-Bihar County have excellent liquidity. This rate is 50% at the national level.
A vágópulyka-előállításnak napjainkban számos kihívással kell szembenéznie, amely a világgazdasági folyamatokból, valamint az állattartás nehézségeiből és biológiai sajátosságaiból fakad. Bár a ...pulykahús kedvező beltartalma és magas ásványianyag-tartalma miatt kedvelt fehérjeforrás, kereslete az elmúlt években – főként a HORECA (hotelek, éttermek, kávézók) szektor kiesése miatt –, globális szinten mérséklődött. Jelen tanulmányban a magyarországi pulykahús-előállító szakágazat üzemtani vizsgálatát tűztük ki célul. A kutatás során egy hazai, jó színvonalon gazdálkodó vágópulyka előállításával foglalkozó „virtuális üzemet” modelleztünk, amelyhez determinisztikus elven működő szimulációs modellt alkalmaztunk. A „virtuális üzem” lényegében az országban működő gazdaságok felső negyedébe tartozókat tükrözi, nem pedig az országos átlagot. A modellkalkuláció időhorizontja 2022. év elejére vonatkozik, így az eredmények is az akkori input és output árak mellett értelmezhetők. A rögzített feltételek mellett egy kilogramm élőpulyka előállításának költsége 575 forint volt a vizsgált időszakban. A termelési költségek közel 90%-át az anyagjellegű költségek jelentették, melyet a takarmány költsége határoz meg. A vágópulyka-előállítás termelési értéke egy kilogramm élősúlyra vetítve 479 forint volt, az ágazat számára elérhető horizontális támogatásokkal együtt. A modell alapján, a vizsgált gazdasági környezetben még jó színvonalú gazdálkodási körülmények között is veszteséges a vágópulyka előállítása. Jövedelmező tevékenységre magasabb élőállat felvásárlási árak vagy alacsonyabb költségek (pl. a takarmányárak visszarendeződése) esetében számíthatnak a termelők.
Az állatjólét, a környezet- és egészségtudatosság eszméi egyre jobban terjednek a fejlett világ országaiban, melyeknek köszönhetően új jogszabályi előírások és merőben új fogyasztói igények jelennek ...meg az állatitermék-előállítás, azon belül a tojástermelés vonatkozásában is. Tény, hogy egyre több fogyasztó vásárol ketrecmentes termelésből származó tojást abban a hitben, hogy ezzel jót tesznek az egészségüknek, az állatoknak és a bolygónak is. Ez akkor is így van, ha az új fogyasztói igények gyakran úgynevezett fogyasztói tévhiteken alapulnak, mint például azon, hogy a szabadtartású tyúkok által termelt tojás finomabb és egészségesebb, valamint környezetbarátabb, mint a ketreces tartásból származó tojás. Mindezek miatt az Európai Unióban a módosított ketreces tartásmód mellett az alternatív tartástechnológiák egyre nagyobb részarányt képviselnek, bár ez az arány tagországonként jelentősen eltér. Magyarországon jelenleg a tojóállomány mintegy 83%-a ketrecben termel, viszont az uniós tendenciát tekintve a jövőben az alternatív rendszerek arányának további bővülése várható. A tanulmány célja annak megállapítása, hogy a jelenlegi (2016–2017) magyarországi gazdasági és piaci viszonyok között mennyire jövedelmező az alternatív tartásmódban történő tojástermelés. A Szerzők a kérdést esettanulmányi jelleggel vizsgálják, amelyhez primer adatgyűjtésen alapuló gazdasági kalkulációt (determinisztikus elven működő szimulációs modellt) készítettek két magyarországi alternatív technológiában (madárház és mélyalom) termelő gazdaság termelési adatai alapján. Az ökonómiai kalkuláció nem az analitikus nyilvántartásokból és a számviteli adatokból, hanem a technológiai paraméterekből indult ki, a felmért naturális ráfordításokhoz rendeli azok egységárait. A termelési és technológiai paraméterek kiterjedtek többek között az üzemméretre, az alkalmazott hibridre, az állatállomány-változásra, a tojástermelésre és a takarmányfogyasztásra. Ezek mellett input és output árak, valamint fajlagos költségtételek is felhasználásra kerültek. Az egyik vizsgált telep madárházas (más néven volier) technológiát használ, 10 ezer tyúkférőhellyel rendelkezik és Lohmann Brown Lite hibriddel termel, míg a másik gazdaságban mélyalmos technológiával, 3 ezer db Tetra SL hibriddel állítják elő a tojást. A kétféle telep esetében a vizsgált paraméterek (a tojástermelési ciklus hossza, az átlagos tojástermelési intenzitás és az egy tyúkra jutó tojástermelés) értékei eltérőek voltak. A voliert használó gazdaságban a tojástermelési ciklus hossza 73 hét, az átlagos tojástermelési intenzitás 74% és az egy tyúkra jutó tojástermelés 360 tojás/tyúk, míg a mélyalmos telepen ugyanezen tényezők értékei 65 hét, 85% és 382 tojás/tyúk voltak. A napi fajlagos takarmányfelhasználás is jelentős mértékben eltért, a volieres üzemben 110 g/tyúk, a mélyalmos gazdaságnál 145 g/tyúk értéket kaptak. A kalkuláció eredményei alapján, az egységnyi főtermékre („A” osztályú tojás) jutó termelési érték és közvetlen termelési költség a volieres technológia esetén 24,17 Ft/db illetve 22,44 Ft/db, míg a mélyalmos technológiánál 30,6 Ft/db, illetve 24,33 Ft/ db volt. A fajlagos fedezeti összeg a volieres technológiát alkalmazó üzemben 1,73 Ft/db, míg a mélyalmos gazdaságban 6,26 Ft/db volt. A kapott eredmények általánosíthatósága a vizsgálat esettanulmányi jellegéből adódóan korlátos. Ugyanakkor kijelenthetjük, hogy mindkét alternatív technológiát alkalmazó üzem esetében jövedelmező volt a tojástermelés a vizsgált időszakban, amely köszönhető annak is, hogy a kisebb üzemméretből adódóan mások az értékesítési kondíciók. Az is kiemelendő, hogy a két vizsgált üzem különböző tartástechnológiája és állatállománya miatt a termelési és gazdasági mutatók is jelentős különbségeket mutattak. --- The concepts of animal welfare, environmental movement and health awareness have spread through developed countries around the world. For this reason, new legislative requirements and new consumer needs have appeared both in livestock and in egg production. Consumers buy eggs at an increasing level, which originates from cage-free production idea that our health, the animals and the planet can be protected by these technologies. However, these consumer opinions are often based on consumer myth rather than on science. For example, eggs which originate from free range system are more delicious, healthier and more environment-friendly than caged eggs is a common myth believed by the public. Therefore, in the European Union, non-cage housing systems represent an increasing market share, although their proportions are different in each Member State. In Hungary, the ratio of hen stock producing eggs in cage systems is 83% currently, but it is estimated that the market share of alternative systems will increase in the future. The aim of the study is to determine how profitable is egg production in alternative housing systems in the given (2016–2017) economic and market conditions in Hungary. The authors made an economic calculation (deterministic simulation model) based on case study and primary data collection. Data was collected from two Hungarian farms, which produce in alternative (aviary and barn) housing systems. The economic calculation did not proceed analytical records but used technological parameters. Production and technological parameters comprehended farm size, applied hybrid, change in the animal stock, egg production and feed consumption. In addition, input-output prices, unit costs were also used. One of the analysed farms uses aviary technology, owns 10 thousand Lohmann Brown Lite hybrid. The other farm produces eggs with Tetra SL hybrid in barn technology and has 3 thousand hens. For the two types of farms, the values of the examined parameters (length of egg production period, average egg production intensity and egg production per hen) were different. On the aviary farm the length of egg production period was 73 weeks, the average egg production intensity was 74% and egg production per hen was 360 eggs/hen, while on the barn farm these parameters were 65 weeks, 85% and 382 eggs/hen. The daily feed consumption was also varied. This indicator was 110 g/hen on the aviary farm and 145 g/hen on the barn farm. The results of the calculation show that production value per main product and the direct cost per main product (Class A egg) were 7.80 Eurocent/egg and 7.24 Eurocent/egg on the aviary farm, while on the barn farm were 9.87 Eurocent/egg and 7.85 Eurocent/egg. The gross margin of unit egg was 0.56 Eurocent/egg on the aviary farm and 2.02 Eurocent/egg on the barn farm. The generalization of the obtained results is limited due to the case study nature of the study. However, it can be stated that egg production was profitable on both farms using alternative technology during the period considered. This finding is also foregoing in different sales conditions due to smaller farm size. It should also be noted that due to the different housing systems and livestock of the two examined farms, the production and economic indicators also showed significant differences.
The objective of this study is to evaluate the concentration and economic situation of Hungarian arable crop partnerships. Financial data of 853 Hungarian arable crop partnerships between 2015 and ...2019 were used from the database of Emerging Market Information System (EMIS). The examined partnerships varied in farm size, in the sample with the largest proportion being micro-partnerships. Around 15% of the partnerships account for almost half of the total assets and net sales revenue of the sample and the concentration can be considered medium according to the Gini index, with a slight increase only in net sales revenue concentration from 2015 to 2019. According to the Return on Sales (ROS, 8.6%) and Return on Assets (ROA, 4.7%) indicators, the examined farms are profitable. In terms of fixed asset ratios, about half of the Hungarian arable farms have ratios between 40% and 60% and one third have ratios below 40%, indicating more outdated and obsolete assets. In addition, Hungarian arable farms have an average leverage ratio of 28%, meaning the farms financed most of their expenditure from their own resources. In terms of liquidity, almost 50% of the examined partnerships had excellent (2<=) short-term liquidity, while about 30% had unfavourable (<1) short-term liquidity.
Magyarországon a mezőgazdaság az alapanyagtermelés tekintetében kimagasló szereppel bír. Az agráriumon belül a legnagyobb arányt képviselő növénytermesztési ágazatot a támogatáspolitika is kiemelten ...kezeli. Hazánkban számos olyan megye található, ahol kimagasló feltételek (jó talajminőség, kedvező időjárási körülmények, magas aranykorona értékű szántó) állnak rendelkezésre a növénytermelésre. Az egyik legjelentősebb megyének Hajdú-Bihar tekinthető, ahol 325 ezer hektár szántóterület található. A hajdúböszörményi vállalkozások e terület mintegy 8%-át használják. Kutatómunkánk során szekunder adatokat dolgoztunk fel a KSH (agráriumot jellemző országos és megyei adatok) és az EMIS adatbázisából (társas vállalkozások beszámolóinak adatai). A vizsgált 853 magyarországi vállalkozáson belül különös figyelmet fordítottunk a Hajdú-Bihar megyei és hajdúböszörményi gazdaságokra. A működési ROS, ROE és a ROI értékei alapján megállapítottuk, hogy mind a megyei, mind a hajdúböszörményi üzemek jövedelmezően termeltek, viszont eltérő üzemmérettel rendelkeztek. A hajdúböszörményi társas vállalkozások a működési ROS tekintetében (12,57%) kedvezőbb helyzetben voltak az országos (5,30%) és a megyei (8,90%) átlagértékekhez viszonyítva. Mindez a magasabb befektetett eszközértékkel és -aránnyal magyarázható a 2015-2019-es időszakra vonatkozóan. E mögött korszerűbb technológia feltételezhető.
PDF
