Az önkormányzat címere: álló, háromszögű pajzs, vörös mezejében zöld pajzsláb. A pajzsláb közepén lebegő arany ekevas, felette lebegő aranycsoroszlya, mindkettő fektetett, élükkel lefelé fordított. A ...felső vörös mezőben lebegő, lóhere végű ezüst latin kereszt. A pajzsot két oldalról 1-1 lebegő, szárán alul keresztbetett, kétfelé ágazó arany hajdinaszál övezi, 2-2 virággal és 1-1 levéllel. A pajzs felett lebegő, a növényekhez kapcsolódó, fecskefarok-végződésű, íves aranyszalagon feketével nagybetűs Györe felirat. A településnév előtt és után 1-1 díszpont.
Esztergályhorváti község Zala megyében, a Keszthelyi kistérségben. A település területe a 9. században a Zalavár környékén kialakult szláv fejedelemség része volt, így itt is kialakultak ebben az ...időben kisebb telepek. A mai település Esztergályhorváti Nagyhorváti és Esztergály 1966-os egyesítéséből jött létre. Esztergály első említése egy 1019-es szent istváni oklevélen történik, Vzturgar néven. Horváti említése is a 13. századból származik. A törökök 1531-től pusztítottak a területen. 1568-ban Esztergály teljesen elpusztult, de Nagyhorváti mindvégig lakott maradt. 1750-ben Mária Terézia németekkel telepítette újra Esztergályt, a zalavári apátság birtokát. Horváti birtokosa a Rajky család volt, földjei mocsarasok voltak. A két település komolyabb fejlődése csak az 1900-as években indulhatott meg, amikor megindult a Kis-Balaton lecsapolása, és így értékes mezőgazdasági területekhez juthattak a faluk, új megélhetési formát biztosítva a korábbi halászatból élő családoknak. Az 1945-ös földreform során szinte alig osztottak szét földet, azt is igazságtalanul, így sokan elköltöztek a falvakból, és az elvándorlás továbbra is jelentős maradt. Az 1990-es években nagy ütemben épült ki az infrastruktúra, és a falu egy üdülőövezet kialakításában látja a fejlődés lehetőségét. 2007-ig a Keszthely-Hévízi kistérséghez tartozott.
Gyergyószentmiklós A Kossuth Lajos utca és a Testvériség sugárút (Bulevardul Frǎției) közötti kis parkban három szobor áll: A park Kossuth Lajos utca felőli végén 1977 májusában állították fel ...Kossuth Lajos egész alakos szobrát, Miholcsa József marosvásárhelyi szobrászművész alkotását. A park másik végében van Petőfi Sándor emlékműve. A kettő között páros kopjafa emlékeztet a szabadságharcra. A két kopjafát összekapcsoló táblácskán az 1848-as és az 1992-es évszám olvasható. (Forrás: Wikipédia)
A címer fő hordozója a pajzs. A címerpajzson foglal helyet a szívpajzs. A szívpajzs formája egy pecsét (formája az Esterházy-címerből való, ugyanis Magyaralmás Esterházy főúri birtok volt). A ...pecsétben babérkoszorú, gabona és ekevas. Az ekevas a fém tisztelete - vagy egy feltevés - a török ellen védett főúri falvak megjelölésére szolgáló főbb motívum. A környékbeli falvak is használják A címer hangsúlyos szimbóluma az almafa, amely arra utal, hogy Magyaralmás vadalmafa-ligetre épült, magyarok lakta település. A címertanban a fát gyökérrel együtt jelenítik meg, mintegy összekötő kapcsot az ég és föld között. Ez egy élő fa, ami nem a földből táplálkozik. A bal oldali nyolc sáv a nyolc évszázadot jelenti. A pajzsot körülvevő nemzetiszínű szalag utal a haza színeire, valamint a falu betelepült lakosságának összetételére is.
Fonyód egy város Somogy megyében, a Fonyódi kistérség központja. Népszerű üdülőhely és kikötőváros a Balaton déli partján. Bélatelep és Fonyódliget tartozik hozzá. A Balatonból kiemelkedő vulkanikus ...eredetű hegyeit már az őskori népek lakták. Aztán a rómaiak, majd a népvándorlás korának különböző törzsei. Az elmúlt évezredek alatt sokszor vált lakatlanná, majd népesült be újra. A településről az első írásos említés László király összeíró levelében Funoldi néven, 1082-ben kelt. A középkorban zsombékos, nádas, sásos mocsár közepén álló vára, élén a törökverő palonai Magyar Bálint kapitánnyal messze földön híres sasfészek volt. A törökkel vívott másfél évszázados harcokban a település teljesen elpusztult, lakatlan vidékké vált. Az élet a 18. század második felében kezdett visszatérni. A fejlődést ösztönözte az 1861-ben megépült déli (Buda-Nagykanizsa) vasút. 1896-ban megépült a vasút Kaposvár felé is. 1905-ben vált önálló kisközséggé, majd 1928-ban nagyközséggé. 1989-ben nyerte el a városi rangot.
Eger (latinul: Agria, németül Erlau, szlovákul Jáger, szerbül Jegar, szlovénül Jagar) Heves megye székhelye, Észak-Magyarország második legnépesebb, és egyik legszebb történelmi városa. Jelentős ...oktatási és kulturális központ számos világhírű múzeummal és műemlékkel, melyek közül kiemelkedő az egri vár. Az egri borvidék központjaként a legjelentősebb magyar bortermelők közé tartozik. Az egri bikavér külföldi piacokon is ismert. (Forrás: Wikipédia)
Háromszögpajzs a címer, vörös mezejében behajló kék sátor. A pajzsfő 1. vörös mezejében nyolcágú aranycsillag, a második, ugyancsak vörös, mezőben levéllel ellátott arany szőlőfürt. A kék mezőben ...zöld halmon egy-egy fekete oszloppal határolt ezüstfalú, vörös tornyú templom, a torony csúcsán hegyben végződő ezüstgömbbel. A templom ezüstfalában fent egymás mellett elhelyezkedő két fekete harang, jobb szélén egymás alatt elhelyezkedő két félköríves ablak és bejárati kapu ugyancsak fekete színben. A pajzsot mindkét oldalán keresztbetett szárú, aranycsíkokkal átszőtt, zöld levelű, vörössel díszített zöld szárú népi ornamentika keretezi.
Címer: álló, kerek talpú pajzs kék mezejében zöld dombon álló (mell- és aranysarkantyús lábvérttel, nyitott sisakkal, nyakában függő rendjellel) páncélos vitéz, jobbjában kardra húzott levágott ...copfos török fejjel, baljában aranyszínű kürttel, kétoldalt nyolcágú aranycsillaggal. Sisak: a pajzs fölött szembenéző nyitott páncélos sisak, nyakában függő arany rendjellel, a sisak fölött ötágú arany koronával. Sisaktartó: a jobb oldalon kék-arany, a bal oldalon vörös-ezüst.
